A végtelenség ege alatt, az örökkévalóság szent pillanatában a mester és a tanítvány együtt indul útnak. Egymás mellett haladnak a felajánlás és elfogadás zarándokútján, hogy az utolsó lépés után, együtt újra megpihenjenek az isteni szeretet boldog szigetén.

Az óind matematikát, geometriát a védikus templomépítéshez használták – a csillagászatot pedig a vallási rituációk pontos időzítéséhez. A brahmi jelekből kialakult ind számok terjedtek el Arábiában és váltak ismertté arab számokként.

A reneszánsz megnevezés mindenki számára ismerősen cseng. A művészetek virágzásának nagy korszaka, az újkor hajnala. Ez az az időszak, mikor a figyelem az isteniről az emberi, az anyagi felé fordul. Szent és profán, égi és földi szerelem a művészetek tükrében.

Az udvari pap-költő Dzsajadéva gószvámí, és az európai szerzetes Szent Bernát költészetének összehasonlítása. Mindkét misztikusnál alapvető hasonlóságok találhatók a transzcendentális életérzésben és a lélek – isten kapcsolat aspektusaiban.

Indiában az utcán koldusok kuporognak, és szilkéjükbe néhány falatravalóra gyűjtögetnek. Azonban legnagyobb nincstelenség mélyéről is mosolyogva néznek az elhaladó utazóra. “Ők ételt kéregetnek, s mert hisznek, kapnak is enni, míg itthon lelki éhínség van…”

Egry Tibor összefoglalásában a kínai taoista harcművészetről, a Taiji Quanról olvashatunk: megismerteti velünk a sportág történetét, és gyakorlóinak nyújtott pozitív hatásait a mindennapokban.A Taiji nemcsak egyszerű testedzés, hanem életmód.

A jóga nidrá az ébrenlét és az álom határmezsgyéjén a nyugalom testhelyzete, de ennél sokkal több is: feltöltődés, a memória javítása vagy éppen a rossz szokások leküzdésének az eszköze is; a tudatos lazítás művészetének ismerete.