Nárada és a foltozóvarga
Nárada, a nagy szent – aki sokat utazott a különféle bolygók között – egyszer elhatározta, hogy felkeresi az Urat. Mikor elindult, találkozott egy tudós pappal, aki a következő kéréssel fordult hozzá:
– Óh, Nárada, félisteni bölcs, kérlek, ha találkozol az Úrral, kérdezd meg, mikor szabadulok fel!
Nárada megígérte, hogy teljesíti kérését. Ahogy elhagyta a pap hajlékát, egy hatalmas banjanfa alatt meglátott egy foltozóvargát, aki a szent fa árnyékában dolgozott. A varga megpillantotta Náradát, és így kérte a bölcset:
– Ha találkozol Urunkkal, kérlek, tudakold meg Tőle, mikor fogok felszabadulni!
Nárada rábólintott, és sietve az Úr Visnu hajléka felé indult. Az Úr színe elé járulva tisztelettudóan köszönt, majd ígéretéhez híven tolmácsolta a tudós pap és a foltozóvarga kérdését.
– Ami a vargát illeti – válaszolta Visnu –, annyiszor kell még megszületnie, ahány levél van a banjanfán, amelyik alatt ül.
– És mi a helyzet a tudós pappal? – kérdezte a bölcs Nárada.
– Neki még néhány születésen keresztül kell a földön maradnia, azután ő is az Én hajlékomra jut.
– Valóban, ő oly szépen és pontosan végzi az előírt tetteket, minden nap áldozatot mutat be, sohasem tágít az írások parancsaitól… – kezdte Nárada.
– Akkor érted meg igazán – mosolyodott el az Úr –, ha megkérdezik, hogy mivel foglalkoztam. Mondd azt nekik, hogy éppen egy elefántot bújtattam át a tű fokán.
Nárada tűnődve indult vissza, hogy megvigye az Úr Visnu üzenetét. Először a pappal találkozott, aki éppen az írásokat tanulmányozta.
– Most hogy láttad az Urat – szólt –, kérlek, mondd el, mivel foglalkozott?
– Épp egy elefántot bújtatott át a tű fokán!
– Micsoda ostobaság ez! Nem hiszem, Nárada!
Nárada rögtön látta, hogy a haragos papnak nincs igazi hite, s csak a könyveket bújja, anélkül, hogy a szívében feltámadt volna az igazi szeretet. Nárada csalódottan folytatta útját, és felkereste a foltozóvargát, aki szintén megkérdezte:
– Óh, nagy szent, hát mivel foglalkozott az én Uram?
Nárada elmondta a választ.
– Rögtön tudtam! Milyen hatalmas is az én Uram, bármit megtehet!
– Hát te valóban elhiszed, hogy az Úr képes átbújtatni az elefántot egy tű fokán?
– Hogyne hinném, óh, félisteni bölcs! Nézd csak, itt van ez a hatalmas banjanfa. Gyümölcsének minden egyes magjában egy ehhez hasonló óriási banjanfa van. Ha az Úr képes egy ilyen kicsiny magba egy ekkora fát beletenni, akkor Neki az sem okoz különösebb nehézséget, hogy egy elefántot átbújtasson a tű fokán! No, de kérlek, mondd, mikor fogok felszabadulni!
Nárada válasza elszomorította a vargát, és bánatosan nézte a fa ezernyi levelét. De ebben a pillanatban hatalmas forgószél keletkezett, egyetlen levelet sem hagyva a fán.
1993/15.
