Laksmí

Laksmí a szerencse istennője, Visnu párja. A Rg-védában a kifejezés áldásos jelentésben szerepel, az Atharva-véda pedig egy szerencsés asszonyt nevez így. A korai Satapatha-bráhmana szerint a Lények Ura (Pradzsápati) szájából született, és a Nap (Áditja) hitvese lett. Más források szerint Bhrgu ősbölcs és hitvese, Khjáti leánya, aki mérgében egyszer megátkozta a mennyek lakóit, köztük saját leányát is. Haragja elől Laksmí a kozmikus tejóceánba rejtőzött, majd onnan jelent meg újra, amikor a démonok és a félistenek nekiláttak az ősóceán kiköpüléséhez. a sok kincs mellett isteni szépsége teljében, kezében lótuszvirággal kelt ki a tejóceán habjaiból, akárcsak Aprodité.
Ősibb szerepében Laksmí az anyaistennő a teremtés ősvizén ringatózó lótuszvirágban, aki saját jogán a szépség, jószerencse és bőség istennője, sőt, Káma szerelemisten anyja. Bizonyos aspektusban földistennőnek is tekintették, a bőség istennőjeként pedig Kuvérával, a félistenek kincstárnokával is összefüggésbe hozták.
Mindemellett Laksmí Visnunak örök társa, akit mindig elkísér a Földre, amikor különböző avatárok formájában alászáll. Így Ráma mellett ő Szítá, Vámana mellett Padmá, a lótuszvirág, Parasurám mellett Dháraní, Krnsa mellett Rukminí.
Hogyha Visnu a szavak értelme, Laksmí a beszéd, ha Visnu a felfogás és az erény, akkor Laksmí az értelem és az odaadás, Visnu a teremtő, Laksmí a teremtés.
Általában két karral ábrázolják, kezében szent virágjával, egy hosszú szárú lótusszal. Szekerét oroszlánok húzzák, nyomában tigrisek járnak. Trónusa egy oroszlánon nyugvó nyolc szirmú lótuszvirág. További attribútumai a bilva-gyümölcs, a nektárral teli edény és a kagylóhéj. Hátasállata vagy Garuda – amikor Visnuval együtt utazik – vagy egy bagoly.
Laksmi rendkívüli szépség, s mint Visnu sakti-párja az univerzum fenntartó ereje. Mikor kettőjüket egy testben ábrázolják Laksmí-Nárájan formájában, megvalósul e férfi és női isteni aspektusok szintézise. A jobb oldali testfél Nárájan, aki diszkoszt, buzogányt, lótuszvirágot és kagylóhéjat tart a kezeiben, míg a bal testfél Laksmí, akinek kezeiben az ambróziával teli edény, tükör, lótuszvirág és egy kézirat van. A legtöbbször Visnu mellett ábrázolják a végtelenség kozmikus kígyóján pihenő Isten lábainál.
Mahálaksmíként ő az elsődleges istennő, a három anyagi minőség megtestesítője. Három szeme mindent lát, s az örökifjúság üdeségében a rajongás erejét testesíti meg. Visnu párjaként a hűség és erény megtestesítője, a királyi Laksmíként pedig ott jelenik meg, ahol erény és bőkezűség lakik.
Laksmí imádata során egy tálcán főtt rizst halmoznak föl, apró kagylóhéjakkal díszítik, s egy fa dobozkában aprópénzt helyeznek el, így kedveskednek a jószerencse istennőjének.
Csapodár természetére utal egyik megnevezése (Csancsalam), mert nem szegődik sokáig az emberek mellé. Ünnepe ősszel a hindu újévnek megfelelő Divali, a fényünnep. Ezen az újholdas éjszakán kivilágítják az otthonokat és templomokat, petárdákat gyújtanak és tűzijátékot rendeznek, így ünneplik a fény győzelmét a sötétség fölött. Úgy tartják, ezen az éjszakán Laksmí bejárja a földet, s amely ház ablakában világosságot lát, oda beköltözik a következő esztendőre.

LAKSMÍ SZÁZNYOLC NEVE

Dévay Gergely
59/2013.