Áldott aforizmák (Tirukural)

 

Az Áldott aforizmák (tiru-áldásos, szent, tekintélyes, kural-tömör, rövid) a tamil irodalom egyik gyöngyszeme. Szerzője, a dél-indiai Valluvar valamikor az i.e. II. és i. sz. VIII. század között élt és alkotott. Madraszban született, s tájékozott volt a korabeli erkölcsi és politikai irodalomban. Műve költői formában fogalmaz meg örökérvényű erkölcsi tanításokat s politikai tanácsokat. Az 1330 aforizma a négy emberi életcél – erény, vagyon, szerelem és üdvösség – közül az első három témájával foglalkozik, mert ezek követése garantáltan elnyerhetővé teszi az utolsót, az üdvösséget. Az alábbiakban néhány politikai vonatkozású szentenciát idézünk.

 

A király erényei

381. Oroszlánszerű király az, aki hatfélejóban dúskál: sereg, alattvalók, vagyon, miniszterek, szövetségesek és erődök.

382. Négyféle tulajdonságot nem nélkülözhet a király: a rettenthetetlenséget, a nagylelkűséget, a bölcsességet és a buzgalmat.

383. Aki országot kormányoz, ne hiányozzon abból e három: éberség, vitézség, erényes tudás.

384. Igazi király az, aki az erényben tántoríthatatlanul korlátozza a gaztetteket, és állhatatos bátorsággal őrzi becsületét.

385. Az a király, aki képes gazdag kincstárat felhalmozni, képes azt megőrizni, megvédelmezni és bölcsen felhasználni.

386. Minden nép dicsőíti azt a nemzetet, amelynek uralkodója mindig elérhető és sohasem használ rideg szavakat.

387. A királyt, aki kedves szavú, bőkezű és erős védőkezű figyeli a világ, s nagyra becsüli szavát, parancsát.

388. Ha igazságosan kormányoz, s alattvalóit védi másoktól, isteninek tekinti népe az ilyen királyt.

389. Biztonságban a világ ama erényes király napernyőjének árnyékában, aki a keserű szavakat is türelemmel hallgatja.

390. Fényes uralkodó az, akit e négy erény ékesít: nagylelkűség, kegyesség, igazságosság és gondoskodás.

 

Igaz uralom, avagy a tántoríthatatlan kormánypálca

541. Vizsgálódj alaposan, ne légy részrehajló, légy pártatlan, kövesd a törvényt, így hozz ítéletet – ez az igazságosság útja.

542. Az egész világ az esőfellegtől várja életben maradását. Minden ember a királyi jogartól vár oltalmat.

543. Még a papok szent könyvei, s bennük az erények mind a királyi jogar fenntartó erejétől függnek.

544. Állhatatosan borul a világ ama nagy király lábaihoz, aki  szeretettel öleli igazsághozó jogarának oltalmába alattvalóit.

545. A bő termés együtt jár az esővel abban az országban, ahol a király törvény szerint emeli jogarát.

546. A győzelmet nem a lándzsa vívja ki, hanem a királyi jogar, ha az nem hamis.

547. Ha egy nagyúr minden földi birodalom ellen lázad, bizonyosan elvesti hatalmát és hamarosan bukik.

548. Az uralkodó, ha elérhetetlen, nem figyel senkire és rosszul ítél, elveszti hatalmát és hamarosan bukik.

549. A népét védő s oltalmazó királynak nem hibája a gonoszok megbüntetése, hanem kötelessége.

550. A gonosztevőt halállal büntető király olyan, akár a megművelt földjét gyomláló kertész.

 

Igazságtalan uralom

551. Bérgyilkosnál is gonoszabb az a király, aki elnyomón és igazságtalanul uralja népét.

552. Jogarát lóbáló király, ha ajándékot vár el, olyan, akár a lándzsás rabló, aki adakozásra szólít fel.

553. Ha nap mint nap nem deríti fel s bünteti a törvénysértést a király, országa napról napra hull az enyészetbe.

554. Az oktalan uralkodó, ha csalárdul uralg, elveszti alattvalói hűségét és saját jószerencséjét.

555. Vagy tán nem az elnyomó hatalomtól serkent alattvalói könnyek emésztik föl a király szerencséjét?

556. Az igazságos király uralma tartós. Ennek híján fensége bizony mulandó.

557. Ahogy az esőtlen ég alatt nem boldogul a föld, úgy az igazstalan király altt is csak sorvad a nép.

558. Igaztalan király alatt nyűglődőnek annyit sem ér a bőség, mint a nélkülözés.

559. Ha a király vét az igazságosság ellen, az időjárás szeszélyessé válik s elmarad az eső.

560. Ha az emberek védelmezője nem védelmez többé, a papok elfelejtik a Védákat s a tehenek teje is elapad.

 

Kerüld a zsarnokságot

561. Igazságos az a király, aki pártatlanul vizsgálódik, és jogosan büntet, hogy a bűntény ne ismétlődjék újra.

562. Aki hosszasan szeretné élvezni jó sorsát, szigorúan emeli a botot, de gyöngéden sújt le vele.

563. A népét sanyargató zsarnok rövidesen és bizonyosan megbukik.

564. „Kegyetlen király” – e keserű szavak kimondva rövidítik az uralkodó életét, s halálba viszik gyorsan.

565. Ha megjelenése durva s a közelébe jutni lehetetlen, legyen bármily gazdag az ember, nem különb egy gonosz szellemnél.

566. Aki rideg és kegyetlen beszédű, nagy vagyona sem tart soká, ott ér véget nyomban.

567. A gúnyos királyi szó s a túlzott fenyítés éles ráspolyként gyöngíti az uralkodó hódító erejét.

568. A királyi vagyon semmivé foszlik, ha kellő megfontolás nélkül hagyja minisztereit cselekedni, majd tetteik nyomán vad dühbe lovalja magát.

569. A véderőket elhanyagoló király háborúság idején ijed majd meg, s gyorsan elenyészik.

570. Nem hord nagyobb terhet hátán a föld az oktalan tanácsosnál, akit a könyörtelen jogarú király magához láncol.

 

44/2006.
Valluvar írása