Az arany jótanács

Amit magadnak kívánsz, azt tedd te is másokkal!

Szeretettel és becsületesen bárhol lehet élni, legyünk akár keresztények, muszlimok vagy hinduk. Bár a vallások a megnevezés tekintetében különbözőek, mégis ez emberi életre vonatkozó bölcsességek szempontjából meglepően hasonló szavakkal fogalmaznak meg egy-egy gondolatot. Ha az emberek képesek lennének megállni, és kicsit abbahagyni a harcot abban a csatában, amely a vallások között, vagyis inkább a hívek között dúl, rájöhetnének arra, hogy gyakran mennyire megdöbbentően hasonló emberi törvényeket fogalmaztak meg évezredekkel ezelőtt. A különbségek helyett inkább a hasonlóságokat kellene kutatni.

A szeretet, a jóindulat sem fajhoz, sem felekezethez nincs kötve, az egész világon használható, pénzért meg nem vásárolható, létezik és nem igényel semmiféle tudományos bizonyítékot.

Az emberi élettel kapcsolatban van egy nagyon egyszerű törvényszerűség, melyet a legfőbb filozófiai irányzatok mindegyike megemlít. Nézzük csak, mi is ez?

Kereszténység

Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük.

Judaizmus

Amit nem akarsz, hogy mások veled tegyenek, azt te se tedd másokkal.

Iszlám

Az nem egy igaz hívő, aki testvérének nem ugyanazt tenné és ajánlaná fel, mit önmagának is szívesen tenne.

Hinduizmus

A szomszédnak semmi olyat ne tegyél, amit tőle nem tudnál eltűrni.

Buddhizmus

Add másnak ugyanazt a szeretetet, jóságot és kegyet, amit te is szívesen vennél másoktól.

Dzsainizmus

Örömben és boldogságban, hasonlóképp mint szenvedésben és szükségben, kezelj úgy minden élőlényt, mint önmagadat.

Párszizmus

Fénylő és nemes csak ez lehet: ami magunknak nem jó, azt másokkal sem tesszük.

Konfucianizmus

Viselkedjél másokkal úgy, amint szeretnéd, hogy ők viselkedjenek veled.

Taoizmus

Nézd másnak szerencséjét és szenvedését mint saját boldogságodat és szenvedésedet, és próbálj másnak a hasznára válni, ezzel saját hasznodat is fokozni.

Kívánnánk, hogy hazudjanak nekünk, meglopjanak vagy megsértsenek bennünket? Ugye nem. Akkor egyszerű, mi se tegyük ezt másokkal. Legyünk egy kicsit őszinték, s lássuk be, milyen sok kicsi hazugság hagyja el nap mint nap a szánkat… Örülünk, ha valaki megajándékoz, megdicsér bennünket, vagy nagy szeretettel viseltetik irántunk? Igen? Akkor tegyük mi is ezt embertársainkkal. A velünk szembeni viselkedés tükörképe a mi mások iránti viszonyulásunknak. Szenvedünk attól, hogy nem kapunk elég elismerést, figyelmet, szeretetet, de vajon mi mennyit adunk ebből másoknak? Görcsösen küzdünk, hogy észrevegyenek, értékeljenek bennünket, s közben figyelmen kívül hagyunk és kritizálunk másokat.

A világ a régi időkhöz képest sokat változott, mostanra a becsületesség és a nagylelkűség fogalma már kissé ódivatú. Persze nem könnyű becsületesnek és szilárd jelleműnek maradni, mikor körülöttünk annyi a becstelenség, hazugság, kihasználás, s a lelki értékek gyűjtése nem számít jó üzletnek. Ha mások megsegítéséről van szó, a legtöbb ember azt mondaná, hát hogyan adjak, hisz nekem sincs semmim, és legtöbbbször pénzre gondolnak ekkor. De talán nem is pénzzel tudunk igazán segíteni, hiszen a pénz csupán eszköz, önmagában se nem jó, se nem rossz, egy kereskedelmi szimbólum csupán.

Az igazi gazdagság az, ha elégedettek vagyunk munkánkkal és a Földön betöltött szerepünkkel. A cél nem az, hogy anyagiak tekintetében gazdagok legyünk, hanem hogy egyre gazdagabbá váljunk lelkileg és emberileg. És ez egy olyan kincs, amiből bőven adakozhatunk. Minél többet adunk másoknak, annál többet kapunk vissza. Természetesen nem tudunk mindenkin segíteni, de hány és hány emberrel találkozunk vagy beszélgetünk nap mint nap, nem beszélve rokonainkról, akikkel együtt élünk, és ott vannak a barátaink is, akiknek bármikor adhatunk egy jó szót, egy kis bíztatást. Nagyon fontos kifejezni azt, hogy látjuk a jó tulajdonságokat és értékeljük azokat. Mert sokszor éppen ez a segítség. Nem kell messzire mennünk, talán kezdhetnénk a közvetlen környezetünkben, a családban, ahol élünk. Eleinte nem lesz egyszerű, mindenkivel kedvesnek lenni vagy jót tenni, de érdemes megpróbálni.

Az az érzés, hogy nyugodt a lelkiismeretünk, becsületesek és nyíltszívűek tudunk maradni még a nehéz körülmények között is, és képesek vagyunk másokon segíteni, minden hamis dicsőségnél és földi vagyonnál többet ér. Segítsünk, tegyünk jót, és meglátjuk, hogy az életünk megváltozik.

1996/21. illetve

2004/38.
Gera Ildikó