Úton menny és föld között – reinkarnáció és nemes jellem

Nyugat-Afrika évezredes bölcsessége

„A föld csak piactér, a menny az otthonunk”

Pontosan harmincöt éve annak, hogy a sors Nyugat-Afrika szívébe, Nigériába vezérelt. Az ott eltöltött hat év alatt több iskolában is tanítottam és világra hoztam a kisfiamat. Laktam a lagosi kikötő legszebb helyén álló toronyházban, ahol soha nem működött a lift és nem folyt víz a csapból. Átéltem katonai hatalomátvételt és a családot illegalitásba kényszerítő sztrájkot, többnapos, néha hetes áramszüneteket, s az éj sötétjében bizony sokszor rettegtem, mert akkoriban gyakoriak voltak a kegyetlen rablótámadások.

A kertben a sok hibiszkusz bokor, a terebélyes mangófa elbűvölt; az osztályteremből ahol tanítottam, az óceánra nyílt kilátás. Szerettem templomi esküvőkre járni, olyan öröm, olyan vidámság visszhangzott ott a falak között, amit itthon addig soha nem tapasztaltam. Anyósomban példaképemre leltem. A lagosi királyi családból származott, onnan hozta a tartást, hogy legyen ereje a maga útját járni. Szeretete sokat jelentett. Vonzott a nyelv is: a titokzatos, tónusváltó yoruba, amiről úgy sejtettem, hogy a bölcsesség forrása.

Sok év telt el már azóta, hogy újra Magyarországon élek, s néha eszembe jutott, hogy a titkot még mindig nem leltem meg. Csak két név maradt meg az emlékezetemben: Babatunde, Yetunde – ismételgettem. „Az apa visszatért”, „az anya visszatért” – így hívták a gyermeket, ha egy nagyszülő eltávozása után nem sokkal  született meg a családban. Ez azt jelentené – merült fel bennem évtizedekkel később a kérdés – hogy Afrikában, ugyanúgy, mint Indiában, hittek, hisznek a lélek reinkarnálódásában?

Mára már tudom, hogy az óriási kontinens egymástól nagyon távol élő népei körében is előfordul a visszatérő, időszakos testet öltés gondolata: ilyen például az Akamba (Kenya), az akan (Ghána), a dogon (Mali), az igbo (Nigéria), az illa (Zambia), a lango (Uganda), a luo (Zambia), a ndebele (Zimbabwe), a nupe (Nigéria), a sebei (Uganda), a shona (Zimbabwe) és a yoruba (Nigéria) népcsoport is. Azonban amekkora a kontinens, annyira különbözőek is ezek az elképzelések: a „részleges” reinkarnációtól az emberi természet vég nélküli megtisztulását, kifinomulását szolgáló, s végül a transzcendenciát elérő újraszületési ciklusokig sokféle felfogással találkozhatunk. De vajon tudás-e az információ? Sokáig bizonytalan voltam: vajon segít-e a mi életünk jobbá tételében a leltár, segít-e, ha felsorakoztatom, hogy mit gondolnak – ha egyáltalán értjük, s nem félreértjük – ezek a népek a reinkarnációról vagy inkább az élet szüntelen megújulásáról?

Mai „valóságunk” az információ társadalma. Az iskola, a marketing, a média folyamatosan sugallják, hogy mit gondoljunk magunkról és a világról, s ezzel legtöbbször kárunkra vannak. Kedves Olvasó, kérlek, légy társam annak felfedezésében hogy hogyan gondolkodott egykor, milyen ősi bölcsességet őrzött meg számunkra Afrika egyik legnagyobb lélekszámú népcsoportja, a yoruba! Fedezzük fel együtt az emberiség szellemi kulturális örökségének egy nálunk egyáltalán nem ismert archaikus remekművét és a belőle fakadó világlátást!

IFÁ és IFE

A yorubák vallását, az isteni bölcsességet IFÁ-nak nevezik. Jellegzetessége, hogy az égi és a földi lét közötti egyensúlyra törekszik. Ahogy arrafelé mondják: „A föld csak piactér, a menny az otthonunk.”

Alapelvei a következők:

– Nem egyszer születünk, hanem időről időre visszatérünk anyagi formát öltve abba a világba, amelynek a megteremtéséhez magunk is hozzájárultunk. (ATUNWA)

– Nem kell mindenkinek mindent elölről kezdenie, mert őseink tapasztalatát magunkkal hozzuk. Sőt képesek vagyunk az előttünk járó nemzedékekkel élő kapcsolatot teremteni, s eleink így mindig segítségünkre vannak; mi pedig visszatérésükig „éltetjük” őket a figyelmünkkel, az áldozatokkal és a szertartásokkal. (EGUN)

– A cél a tudatosság (ORI) fokozása, az ember jellemének megtisztulása, folyamatos nemesedése, a kiegyensúlyozottság elérése, a nemes jellem. (IWA-PELE)

– A cél eléréséhez a bölcsesség ősi tárháza, az isteni eredetű szent szövegek gyűjteménye, a  bináris kódolásban is létező ODU IFÁ orákulum áll rendelkezésünkre.

– A földön töltött időnk nem büntetés, hanem az isteni küldetés része, s egyszer majd mind visszatérünk égi otthonunkba, OLÓDÚMARÉ isteni hajlékára.

Az IFÁ tehát az a tudás, ami a spirituális fejlődésünkben utat mutat, az ősi bölcsességet integrálja a személyes tapasztalatokkal. Ennek a másik oldala az IFE, a bölcsesség kiterjesztése a személytől a közösségig. Bár nem nevezik néven, ez a gyakorlatban a feltétel nélküli szeretet szintje.

ATUNWA (REINKARNÁCIÓ)

Születés, halál, átalakulás, új születés – természetes a yorubák számára. Ez az „élet útja”, amelynek kezdete az idők homályába vész, s ahol „ember és isten kölcsönösen feltételezik egymást”. Az Ifá nem tartja számon a növényi vagy állati formában történő újjászületést, kizárólag csak az ember újra jöveteléről beszél. Az új születés nem jutalom vagy büntetés, hanem következmény: az Ifá azt tanítja, hogy saját családunkban, pontosabban saját leszármazási vonalunkon belül folytatjuk az életet, tehát újra és újra szembesülünk eddigi tetteink következményeivel. Olódúmaré az idők kezdetén minden leszármazási vonalnak és mindegyikünknek kijelölte a saját földi feladatát. Az újra születés így lehetőséget ad isteni küldetésünk beteljesítésére. A cél az, hogy születések miriádjain keresztül egy teljes leszármazási vonal eleget tudjon tenni istentől kapott kötelezettségeinek. Nem csoda hát, ha a szokásos jókívánságok között ilyen is helyet kap Nigériában: „Azt kívánom, hogy teljesítsd a megbízást, amit őseidtől kaptál!”

Fontos, hogy van olyan nigériai kutató, aki szerint ezt a folyamatot téves reinkarnációnak nevezni, hiszen ha a yoruba nagyszülők „reinkarnálódnak” az unokáikban, akkor hogy lehet az, hogy – sok öreg ezt állítja – túlvilági létük nem szűnik meg?! Vagy hogy lehet az, hogy egyszerre több családtag alakjában is „visszatérnek” néhányan?!  Ezért aztán az ősök „életadó befolyásáról”,, „személyes sugaráról”, az utódok életében való „eleven részvételről” beszélnek inkább azok a filozófusok, akik a sajátosan afrikai jellegzetességeket igyekszenek megragadni. Azt emelik ki, hogy a létezés lényege az energia, az erő; az afrikai világlátás legfontosabb jellemzője a dinamizmus: tehát az isteni energia a teljes, a legfelső szint; utána következik az orisák szintje (ők Olódúmaré „miniszterei”), ebből származik az ősatyák energiája, majd az „élő holtak” és az élők következnek elsőszülöttségi sorrendben. Csak az az ember halott igazán, akinek az életereje teljesen elfogyott. A tiszta dinamikus erő formájában létező ős viszont egyszerre sok születésre lehet hatással klánján belül anélkül, hogy kiüresítené a saját személyiségét.

Kedves Olvasó, számodra mit jelent a reinkarnáció?

EGUN (AZ ŐSÖK SZELLEME)

Az ősök tisztelete, imádata központi helyet foglal el a yoruba gondolkodásban, Az Ifá szerint senki sem tudhatja, hogy ki ő, ha nem tudja megnevezni őseit hét generációra visszamenőleg. Azt mondják, a Maliban élő dogonok emlékeznek saját előző életeikre, a yorubák körében viszont a múltat a család őrzi meg. A gyermek születése után egy héten belül nevet kap, testét bekenik pálmaolajjal, megforgatják a levegőben, szájához mézet, sót és manapság whiskyt érintenek, majd imákkal segítik jövendő életét. A szertartás során az Odu Ifá segítségével azt is megállapítják, hogy az apa vagy az anya leszármazási vonalát folytatja-e. Mivel úgy vélik, hogy az újszülött az ősök földjéről tért vissza, a jövevény nem nulláról indul, előző életek leckéi állnak mögötte, így a spirituális fejlődése folyamatos. Ez az egyénnek és a közösségnek is nagy hasznára van; ha építhetünk előző életeink tapasztalataira, akkor szembe tudunk nézni és meg tudunk birkózni új kihívásokkal. Tudatosságunk nemzedékről nemzedékre tágul, ahogy a – jelképül használt – csigaház spiráljának átmérője is egyre inkább nő.

A spirituális felemelkedést tehát az ősök is segítik. Az Egun szó mindazon ősök kollektív tudatosságát jelenti, akik a földre való visszatérés lehetőségére várnak. Annak érdekében, hogy fenntartsák a kapcsolatot az ősök szellemi birodalmával a legtöbb yoruba nagycsaládban minden nemzedékből kijelölnek legalább egy személyt erre a feladatra. A tradicionális yoruba kultúrában az ősök tisztelete a napi és az éves gyakorlat része. A rendszeres étel- és italáldozat ad lehetőséget rá, hogy az elődök egy alacsonyabb rezgésszinten útmutatást juttathassanak el hozzánk. Az ősökkel való kapcsolat tartja össze a nagycsalád transzcendens építményét mialatt új meg új arcok jelennek meg és tűnnek el a nemzedékek sorában. A nagycsalád iskola is: közösségi szinten a tudatosság kibontakozását szolgálja, az egyén számára pedig a nemes jellem kialakulásának színtere. Ebben a rendszerben a nagyobbak az ifjabbakat tanítják, a tízéves a nyolcévest, a tizenkét éves a tízévest – szigorú rendben egészen a nagyszülővé válásig.

Kedves Olvasó, te milyen kapcsolatban állsz az őseiddel?

ORI (TUDATOSSÁG) és IWA-PELE (NEMES JELLEM)

A yoruba tradícióban a reinkarnáció mellett a legfontosabb elv a nemes jellemre való törekvés. De mit is értenek nemes jellemen? Az iwa-pele szent szó, a yoruba nyelv sűrítménye, „túlélőcsomag”. Az iwa ope ile azt jelenti, hogy „jövök üdvözölni a Földet”. Ez számunkra még mindig értelmezhetetlen, ugye? Segítség nélkül megfejthetetlen. Kedves Olvasó, állj meg egy percre és figyelj! Milyen választ kaptál?

A hagyományos kultúrákban a találkozásnak, az illendő, a lények rangjának megfelelő köszönésnek kiemelt szerepet tulajdonítanak. Nincs ez másként Yorubaföldön sem. A fiúk és férfiak fekvőtámaszszerű leborulással üdvözlik a náluk idősebbeket. Azt már tudjuk, hogy a nagycsaládban az idősebbek egyben tanítók is: tehát a nemes jellem azt jelenti, hogy képesek vagyunk tanulni tanítónktól, a Földtől, hogy harmóniában élhessünk vele. Ez a földi rendeltetésünk. S ha nem felejtjük el, hogy visszatérünk, akkor újra és újra fel tudjuk tenni a kérdést, hogy hosszú távon vajon hová vezetnek gondolataink, hová juttatnak el bennünket cselekedeteink.

Spirituális lények vagyunk, akik tapasztalatokat szerzünk a fizikai világban, ezért fontos, hogy lelki tudatosságunkat (ori-inu) ébren tartsuk, növeljük. Öröm, szeretet, gyermekek, egészség és bőség – úgy gondolják – születési jogaink, nem pedig akadályok a lelki fejlődésben; inkább áldások: azt jelzik, hogy jó úton járunk. Amikor az ember találkozik felsőbb énjével, határtalan öröm és béke árasztja el, megtelik szenvedéllyel és vágyódással. Ez nem vet véget azonban a szenvedésnek, de egyensúlyt teremt: „Ha csupa édes ételt eszünk, s nem kóstoljuk meg a keserű kola diót, mindennek elvész az íze.” – mondják.

Kedves Olvasó, te hogy ismered fel rendeltetésedet?

ODU IFÁ (A BÖLCSESSÉG TÁRHÁZA, ORÁKULUM)

A lelki tudatosság eléréséhez, a jellem tökéletesítéséhez az Odu Ifát hívják segítségül. Az ősi tanítás eredete homályba vész, vannak akik úgy tartják, hogy még az egyiptomi kultúránál is sokkal régebbi időkből származik, több mint 12 000 ezer éves. Annyit tudunk biztosan, hogy a huszadik században jegyezték le először és 2005-ben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

Az Odu Ifá szent szövegek gyűjteménye, isteni ajándék, ami a mennyből került a földre. Úgy tartják, benne van az univerzum összes energiája, minden, ami van, volt és lesz a fizikai és a metafizikai világban: a föld és az ég feltérképezése; nappal és éjjel, nap és hold, fény és árnyék tánca; matematika, fizika, biológia, ökológia, pszichológia, kémia és a társadalomtudományok. S mindez bináris kódolásban is fennmaradt!

Az Odu Ifá szerkezete sajátos: 256 oduból (kódolt versből) áll, ezek 16 nagyobb fejezetet alkotnak. Ráadásul mindegyik vershez tartoznak imádságok, fohászok, dalok, táncok és gyógyfüves orvosságok. Ahhoz, hogy mindezt nemzedékről nemzedékre tovább lehessen adni már gyermekkorban el kell kezdeni a tanulást. A téma avatott kutatója a magyar származású Awo Falokun Fatumbi beszámolt róla, hogy a képzés 10-15 évig is eltart. A vizsga hivatalos része abból áll, hogy évente egyszer júniusban négy teljes nap alatt a teljes Odu Ifát elszavalják. A vizsga gyakorlati része pedig folyamatos: ha napközben a növendékek bármilyen problémával találják szemben magukat, meg kell találniuk és alkalmazniuk azt a verset, ami a legjobb megoldást kínálja. Mindenki tanul és tanít egyszerre. Számunkra szinte elképzelhetetlen ez a világ: az esőerdő felerősíti a szó erejét, az imádság hatását. A vadász szavára madarak jelennek meg az égből, a vízi bölény térdre esik a mantra hallatára, a fohász megváltoztatja az időjárást, a szélirányt.

Az Odu Ifá bináris rendszer – ez azt jelenti, hogy mindegyik vershez tartozik egy két elemet (I, II) variáló nyolcjegyű kód is – ezért életvezetési és jóslási célból is használhatják. Sokáig egyáltalán nem volt számomra világos, hogy hogyan jut el a jóspap (a babalawo) egy a kliense által feltett kérdéstől a bináris kódig. Sokféle út van. Az általam megértettet valószínűleg már Egyiptomban is alkalmazták. Legfontosabb elemei: a 16 szent pálmadió és a dúsan faragott tálca, ahol minden elem szimbolikus jelentőségű. A tálca lapjára egy szent fa finom pora kerül, majd a pap kopogtatójával ütni kezdi a tálcát miközben meginvitálja a szertartás égi résztvevőit. Aztán egyik tenyerébe veszi a 16 pálmadiót, majd úgy emeli át őket a másik kezébe, hogy egy vagy kettő ott maradjon a markában. Ekkor a maradéknak megfelelően egy vagy két vonalat húz a tálca porába. Ezt addig folytatja amíg ki nem alakul az odu (a példázat) mindkét „lába”. Ezután kezdődik az értelmezés, „megszólal” az odu…

Kedves Olvasó, te kivel, mivel konzultálsz, ha útmutatásra van szükséged?

OLÓDÚMARÉ HAJLÉKÁN

Vegyük például az 50. (Iwori Irosun) odut!

I           II

I           I

II          I

II          II

Vajon mit rejt ez a kód? Mi az üzenete? Kérlek, állj meg egy percre és figyelj!

„Egyszer mindenféle ember – jók, s akik gátolják a jót mások életében – összegyűlt, majd Orunmilá elé járult, s így esedezett: ’Elfáradtunk már az oda-visszajárástól a földre, ó Orunmilá! Ezért arra kérünk, engedd meg, hogy a mennyben végre megpihenhessünk!’’

Orunmilá így válaszolt: ’Mindaddig el nem kerülhetitek az oda-visszajárást a földre, amíg meg nem valósítjátok mindazt a jót, amit Olódúmaré mindegyikőtök számára elrendelt. Aztán majd megpihenhettek a mennyben.”

Kedves Olvasó, szerinted mi ez a jó? Szerinted mi az ember rendeltetése, s mi a tiéd??

64/2015

Szabó Edit

IRODALOM:

Onyewuenji, Innocent: Reincarnation, an Impossible Concept in the Framework of African Ontology on http://www.afrikaworld.net/afrel/atr-reincarnation.htm

A Comparative Study of Ifa Divination and Computer Science

https://www.academia.edu/5315636/A_Comparative_Study_of_Ifa_Divination_and_Computer_Science