Békét minden érző lénynek!

Talán a magyar vegetárizmus történetének legjelentősebb nyilvános megmozdulása volt az a békés felvonulás, amelyet 1996. június 6-án, a Környezetvédelmi Világnapon tartottak Budapesten. A Békét minden érző lénynek! címet viselő demonstráció kezdeményezője a számos vegetárius csoportot és sok magánszemélyt tömörítő Vegetáriánus Baráti Kör volt, a szervezésben jelentős szerepet vállalt a Kagylókürt is.


„A vegetárizmus, mint életforma és a nem-ártáson alapuló világszemlélet, örvendetesen terjed a nyugati világ háború utáni nemzedékében.” – mondja Vass György Boldizsár, a Vegetáriánus Baráti Kör vezetője. – „A vegetárizmus nem néhány ember egyéni hóbortja, hanem olyan határozott kiállás az egészséges és erkölcsös élet, a környezetünk és más élőlények mellett, amely szükséges ahhoz, hogy az emberi civilizáció fennmaradjon a jövőben is. Ezért Magyarországon is tennünk kell azért, hogy a vegetárizmus kérdését az azt megillető komolysággal kezeljék.”

A felvonuláson mintegy harminc szervezet – egyesület, környezetvédő csoport, vallásfelekezet – száznál több tagja vett részt. A menet a budai Vár Halászbástyájától indult és a Parlament épületénél ért véget. A felvonuláson részt vettek állatok is, egy láma, egy boci, egy póni, egy szamár és két kecske, s az utat rendőrmotorosok biztosították. Útközben számos közintézményt – a Környezetvédelmi Minisztériumot, A Tudományos Akadémiát, Népjóléti Minisztériumot, Művelődési Minisztériumot, Földművelési Minisztériumot és a Köztársasági Elnök hivatalát – érintettek, s figyelemfelhívó, együttműködést kérő petíciót adtak át. A petíciót minden intézmény magas szinten – alelnök, államtitkár stb. – vette át, s nem volt jele elutasításnak vagy ellenérzésnek. Külön kiemelték a demonstráció békés és minden támadó jellegtől mentes voltát.

Az állami vezetőknek eljuttatott levél kiemelten indítványozza az alábbiakat:

1. Hazánkban is folytassanak olyan tudományos igényű vizsgálatokat, amelyek tényszerűen feltárják a húsfogyasztás szerepét korunk népbetegségeinek, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, légzési elégtelenségek, mozgásszervi degeneratív betegségek, gyomor- és bélbetegségek kialakulásában, mivel köztudomású, hogy az egészségügyi ellátás fenntartása milyen mértékben terheli meg a társadalmat, s a prevenció sokkal olcsóbb, mint a rehabilitáció.

2. Legyen az egészségnevelési tanterv része az alternatív életmódok oktatása, hogy a diákok megismerkedhessenek nem természettudományos módszereken alapuló egészséges és erkölcsös táplálkozási rendszerekkel is.

3. A termékek összetevőinek megjelölésében tűnjön ki, mely alapanyagok és adalékok származnak állatok feldolgozásából.

4. Azokban az intézményekben, ahol közétkeztetés folyik, mindig legyen lehetőség alternatív vegetárius menü választására.

5. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a hús-alapú táplálkozás erőforrásigénye többszöröse a vegetárius táplálkozásénak, ezért annak fenntartása nemzetgazdasági méretekben is gazdaságtalan és környezetkárosító. Adatokkal alátámasztott tény, hogy a vegetárius táplálkozás elterjedésével az egész világon megszüntethető az éhezés.

6. Az állatok is „állampolgárok”! Szorgalmazzuk szigorú állatvédelmi törvények minél gyorsabb kidolgozását és alkalmazását. Szüntessék meg a felesleges állatkísérleteket, s ösztönözzék a nyugaton elterjedt alternatív vizsgálati és ellenőrzési módszerek bevezetését.

7. A hús-alapú táplálkozás megszokáson alapul. Szükség van a vegetárius életmód társadalmi léptékű propagálására, a jövő egészséges, környezetkímélő és gazdaságilag fenntartható társadalma érdekében.

Vegetáriusnak lenni nem divat, hóbortosság vagy fanatizmus dolga, hanem a humanista ember szükségszerű lépése, ahogy ezt Albert Einstein mondta:

„A legtöbb, mit ember tehet a Föld jövőjéért, hogy vegetáriussá válik.”

Bányay Géza

1996/22.