Egy új Ardzsuna a modern Indiában

„Bárhol is legyen Krsna, a misztikák mestere, és Ardzsuna, a legkiválóbb íjász, ott biztos a bőség, a győzelem, a rendkívüli erő és az erény” – szól a Bhagavad-gítá legutolsó verse (Bg.18.78.)

Ardzsuna harcos, az íjászat legkiválóbb mestere, a hős harcos emblematikus megtestesítője, a Mahábhárata eposz egyik legkiválóbb szereplője. Hadi erényeit számtalanszor bizonyította, például a párválasztás során is, amikor Drupada király leányának kezét igyekezett elnyerni.

„Drupada király szigorú próbatételt szabott annak, aki el akarja nyerni a lánya kezét: egy különleges íjat készíttetett, hatalmasat, méghozzá a legerősebb tölgyfából. Annak, aki Draupadí kezére pályázik, fel kell ajzania ezt az íjat, s a kilőtt nyíllal pontosan el kell találnia a célpontot. Egy hosszú rúd tetejére egy kis, fából készült madarat erősítettek. Alatta egy fémkorong forgott, melybe egy lyukat fúrtak. A sikeres íjásznak pontosan abban a pillanatban kell majd átlőnie rajta a nyilát, amikor az éppen elhalad a cél előtt.” (Krishna Dharma: Mahábhárata. 6. fejezet)

„… az íjhoz ment, s szilárd hegyként megállt mellette Ardzsuna.

Jobb kéz felől körüljárva illőn hódolt az íj előtt,

meghajlással köszöntötte a kívánságtevő Sivát,

s a ritka íj szilárd fáját megragadta a Pándava.

S mi férfitigris fejedelmi hősök

izmán s tudásán kifogott, az íjat

az Indra isten erejét öröklő

vitéz s erős Ardzsuna fél kezével,

egy mozdulattal sebesen felajzva,

az öt nyílvesszőt az idegre tette,

s a messzi célpont közepébe lőtte,

amely azonmód lezuhant a földre.”

(Mahábhárata 1.169-200. Szerdahelyi István fordítása)

Buzgalma fejében Ardzsuna elnyerte hadioktató mestere áldását, s a lovagi torna-viadalokon mindig fényesen szerepelt: „Ardzsuna bemutatta, hogy harcban mily könnyed és ügyes, / s miként érti az íjászat, kardvívás, buzogánycsapás / Drónától elsajátított cseleit és szabályait.” (Mahábhárata 1.136-139. Szerdahelyi István fordítása) A legkiválóbb mégis az íjászatban volt, olyannyira, hogy egyszerre több nyílvesszővel is képes volt célba találni. Ezt a képességet tükrözi a fenti epizód is, amikor Draupadí hercegnő férjválasztó ceremóniáján kiállta a próbatételt, s a magasban lengedező apró céltárgyat az alatta elhelyezett, átlyuggatott forgó tárcsa nyílásán keresztül lőtt nyílvesszővel találta el.

Mondhatnánk, legendás alak, lehetetlen teljesítmény, fikció. Csakhogy a közelmúlt során ismétlődni látszott Ardzsuna páratlan íjásztudománya, erről szól az alábbi beszámoló.

„A hagyományos indiai íjászatot néhány gyakorló tartja elevenen az országban. A XX. század kezdetén egy hírneves íjász Dél-Indiából, akit csak a Kali-juga Ardzsunájának neveztek, számos tigrist és egyéb vadat ejtett el pusztán nyilaival. Rendkívüli fizikai ereje és misztikus célkövetése révén páratlan teljesítményre volt képes kedves fegyverével. Egy ideig Vrndávanban, a Prem Maha Vidyalaya növendékeinek oktatta az íjászatot.

Egyszerre négy nyílvesszőt tudott kilőni íjáról, s négy különböző nehéz célt el is találni velük. Egyik mutatványa során egy szemüveg lencséit ezüst rúpiákkal cserélte le, majd partnere ezt a preparált szemüveget vette föl, ő pedig egyszerre két nyílvesszőt lőtt ki, amelyek oly finoman és precízen találták el a pénzérméket, hogy azok anélkül hullottak a földre, hogy a partner a legcsekélyebb mértékben sérült volna.

Kifent nyílhegyeit máskor bekrétázta, s növendékeinek meztelen hátát vette célba oldalról. Lövései páratlan fegyelemről és kimértségről tanúskodtak, s vesszői oly finoman súrolták a bőrt, hogy a kréta vonás ott maradt, de sérülés nem történt. Lövésereje is rendkívüli volt: vesszői réz és vaslemezeket ütöttek át.

Máskor egy labdát több mint öt percig tartott a levegőben nyílzáporával. Az első világháború idején rendszerellenes izgatás vádjával a brit börtönökben halt meg.

Nemrégiben tűnt fel egy másik íjász, aki a Kali-juga Ardzsunájának számos eredményét megismételte. Amikor tőle jókora távolságban négy vékony pálcát szúrtak a földbe, egyszerre négy vesszőt illesztett íjának húrjára, s mind a négy célt egyidejűleg eltalálta. Célját háttal nyilazva is eltalálta, amikor a célt csak tükörből látta.

A hajdani időkben, amikor minden tetterős ember elsajátította az íjászat művészetét, bizonyára jónéhány íjászmester igen magas fokon művelte tudományát.”

Ez a beszámoló apám tanúságtételén alapszik, aki maga is a Kali-juga Ardzsunájától sajátította el az íjászat művészetét Vrndávanban. (Sarva Daman Singh: Ancient Indian Warfare. Appendix. Motilal, New Delhi, 1965.)

2016/66
Rácz Géza