Erény a világ alapja

A köznyelvben allegóriának hívjuk egy elvont gondolat, eszme megszemélyesítését, személyként való ábrázolását. Ma ennek legkézenfekvőbb példája a bíróságokon vagy a közelükben felállított, kardot és mérleget tartó, sokszor bekötött szemű Justitia (Igazságosság) szobor. Hajdanán Justitia csak egyike volt a követendő erényeknek. Platón – aki az emberi élet anyagvilágon túlmutató céljait kereste – négy sarkalatos erényt nevezett meg. A Bölcsességet, a lelki Erőt, a Mértékletességet és az ezek egyensúlyát jelentő Igazságosságot. Szent Pál levelei nyomán Aquinói Szent Tamás ezt a négyességet a három isteni erénnyel (Hit, Remény, Szeretet) egészítette ki.

Kincskeresés a padovai Scrovegni-kápolnában

Giotto di Bondone (1267-1337) a korai reneszánsz egyik kiemelkedő alakja talán legegységesebb, legépebben fennmaradt remekművét egy gazdag bankárcsalád megbízásából hozta létre Padovában. A kisméretű, egyszerű téglalap alaprajzú, dongaboltozatos kápolna falait teljes egészében Giotto freskói borítják. A Szűz Máriának szentelt templomocska Mária és Jézus életét mutatja be. Az oldalsó falakon három szinten fut a történet, legalul a jobb oldalon a hét erény, a bal oldalon pedig a hét bűn trónszéken ülő, monokróm technikával megfestett allegóriái láthatók. Az erények és a bűnök párban állnak, egymással átellenben helyezkednek el: a Tudatlansággal szemben ott az okos Belátás, a Következetlenséggel szemben az Erő, a Haraggal szemben a Mértékletesség, az Igazságtalansággal szemben az Igazságosság, a Hitetlenséggel szemben a Hit, a Gyűlölettel szemben a Szeretet és a Kétségbeeséssel szemben ott a Remény. Meglepő, hogy ebben az elrendezésben nem a szokásos hét főbűn szerepel; ezt sokáig hibának értékelték az elemzők, de mára már világossá vált, hogy ez a felfogás a Szent Ágoston által képviselt üdvtörténeten alapul. Az üdvözülésig egy kétrétű ösvény vezet el: a Tudatlanságtól, vagyis a rossz és jó közötti különbségtétel hiányától el kell jutnunk az erkölcsi intelligenciáig, amely képessé tesz a belátásra – ez a tudás szintje. A következő lépés: az Állhatatlanságtól el kell jutnunk az erkölcsi és mentális Erő szintjére. Az Állhatatlanság ide-odaingadozás, a stabilitás hiánya. Giotto allegóriája szemléletesen fejezi ki ezt: egy fiatal nő egy gömbön imbolyog, úgy tűnik hamarosan el is fog esni, ráadásul még a padló is tarkabarka márványból van – minden bizonytalannak tűnik. Az Akarat mezején járunk. A következő lépcsőfok a Harag megszelídítése a Mértékletesség által. Szent Ágoston szerint a Mértékletesség az a belső egyensúly, mely szabályozza az ösztönöket, és az ember vágyait a becsület határain belül tartja. Erre van a legnagyobb szükség ahhoz, hogy uralkodni tudjunk a szenvedélyen, amit a Harag jelképez. Ez az összes bűn közül talán a legveszélyesebb, mivel hirtelen és kiszámíthatatlan, akár saját szeretteink ellen is fordíthat bennünket. Az okos Belátás, az Erő és a Mértékletesség a „hamis én” megtisztítására valók, a gyakorlatba való átültetésük pedig már az emberi kapcsolatokra is hatással van.

Az Igazságosság és Igazságtalanság párosa központi helyet foglal el a kápolnában, ezt az ornamentika is kifejezi, pontosan jelezve az épület felezőpontját. Bejártuk a földi boldogsághoz vezető ösvényt; a sarkalatos erények gyakorlása által részesültünk a „medicina animi”, a lelki gyógyír áldásaiban, s megtanultuk, hogyan hajtsuk uralmunk alá „a másik oldalt”. Justitia kezében még nincs kard, a mérleg kissé a kegyelem felé billen el.

Utunk második részében az isteni erényekre lesz szükségünk. Azoknak, akik szeretnének bejutni a mennyek országába, isteni tanításra, az igazság feltárására, az emberi értelemmel felfogható tapasztalások meghaladására kell törekedniük. „Az isteni gyógymód” azzal kezdődik, hogy az Istenben való hit segítségével elutasítjuk a tévképzeteket (Infidelitas). Csak a Szeretet (Caritas) írjával megkent szemű ember képes legyőzni az Önzést és az Irigységet (Invidia). Az Irigység az egyik legundorítóbb bűn: ezt az allegorikus nőalak hatalmasra nőtt fülei, a szájából kinövő, a saját homlokába harapó kígyó és a lábait elborító lángnyelvek is jelzik. Végül a Remény (Spes), az Istenbe vetett bizalom által képesek leszünk az isteni áldások befogadására, az istenszeretetre, s ezen keresztül az egész emberiség szeretetére.

A jó és a rossz kormányzás allegóriája – Siena

Pár évtizeddel Giotto padovai remekművének megszületése után egy másik virágzó itáliai városállam, Siena elöljárói, a Kilencek Tanácsa Ambrogio Lorenzettit azzal bízza meg, hogy a városháza egyik tanácskozó termének falain fesse meg a jó és rossz kormányzás allegóriáját (1338-1339). A gazdag sienai köztársaság akkoriban bankjairól és manufaktúráiról volt híres; itt éltek a pápák bankárjai is. Ráadásul a Franciaországot és Rómát összekötő zarándokút mentén fekszik, ami további előnyöket is jelentett. A XIII. században Siena mégis arról volt híres, hogy a folyamatosan dúló pártharcok miatt kormányozhatatlan. A XIV. század első felében a Kilenceknek mégis sikerült békét teremteni és felvirágoztatni a várost. Lorenzetti tehát világi és gyakorlati feladatot kapott: felmutatni a jóság és igazságosság eszményeit és emlékeztetni a vezetőket a felelőtlen kormányzás veszélyeire.

Figyelemre méltó, hogy az ajtó, melyen át a tanácskozó testület tagjai a terembe léptek, pontosan az Igazságosságot ábrázoló freskó alatt található. A trónon ülő Justitia a magasba néz, a Bölcsesség megszemélyesített alakjára. Kezeiben mérleget tart – mindkét serpenyőben egy-egy angyallal. Éppen igazságot szolgáltat. A bal oldalán jutalmaz, a jobb oldalon pedig büntet. A jobb oldali serpenyőben egy angyal éppen levágja egy bűnösnek a fejét. De ne felejtsük el, hogy mindez a Bölcsesség felügyelete mellett történik. Érdekes, hogy a serpenyőktől egy-egy vékony zsinór vezet le egy ülő figurához, akinek egy gyalu van az ölében. Az asztalosok ilyennel szokták lecsiszolni az egyenetlenségeket. A gyalun ez a felirat olvasható: Concordia (harmónia, egyetértés). Az Igazságosság két serpenyőjéből kiinduló zsinórok itt az Egyetértés kezében futnak össze, s ez az egyesített zsinór kapcsolja össze a freskó előterében megjelenített sorban álló, fegyelmezett embereket, Siena különféle rendű és rangú lakóit és a városi tisztségviselők és elöljárók szimbolikus figuráit. A sor másik végén a zsinór újra felemelkedik, a freskó legnagyobb alakja, a Sienát kormányzó tanács allegóriája fogja a kezében. A trónon ülő, hatalmas férfialak attribútumai, a jogar és a földgolyó a hatalom ideiglenességének a szimbólumai. Feje felett az isteni erények, Hit, Remény és Szeretet jelzik, hogy a jó kormányzás isteni irányítás alatt áll. Két oldalán a kardinális erények foglalnak helyet. Balján a Béke, az Erő és az okos Belátás látható, jobbján pedig a Nagylelkűség, a Mértékletesség és az Igazságosság megismételt alakja kapott helyet. Az erényeket megszemélyesítő szép fiatal nők arca, hajviselete és ruházata is egyéni. Különleges a Béke párnán pihenő allegóriája; arra világít rá, hogy ha az emberek gyakorolják a többi erényt, akkor magától létre jön a béke. Bár ha figyelmesen megnézzük a képet, észrevehetjük, hogy a Béke párnája alatt talán annak levetett fegyverzete is ott rejtőzik.

Fontos, hogy a freskó alatti szalag felirata is emlékezteti a város vezetőit, hogy a közjó (beni commune) érdekében mindig tartsák szem előtt a szent erény, az Igazságosság parancsát és soha ne vegyék le szemüket sem róla, sem az őt körülvevő erények tündöklő arcáról. A Béke termének nevezett tanácskozóterem többi falán is allegóriákat találunk: keleten a jó kormányzás következményeit, a nyugati falon pedig a rossz kormányzás hatásait festette meg Lorenzetti.

Esztergomi erények

A sarkalatos erények allegorikus ábrázolására Magyarországról is van példánk. Vitéz János, Mátyás király kancellárja, bíboros, esztergomi érsek, a Pozsonyi egyetem alapítója pompás esztergomi palotájában páratlanul nagyméretű dolgozószobát alakíttatott ki. A várkápolnától nem messze található studiolonak nevezett terem egyik falát foglalja el a négy erényt ábrázoló pompás freskó. A festett loggia oszlopai között álló Bölcsességet (Prudentia) könyvvel, kígyóval és tükörrel, a Mértékletességet (Temperantia) vizeskorsókkal, az Erőt (Fortitudo) buzogánnyal és oszloppal, az Igazságosságot (Justitia) pedig a szokásos mérleggel és már karddal jelenítik meg. A gyönyörű falkép majdnem az enyészet áldozatává vált, az utolsó pillanatban mentették meg. A nőalakok kecsessége, rajzos finomsága sok találgatásra adott okot: vajon ki festhette ezt az egyedülálló műremeket? Mára már eldőlt, hogy Sandro Botticelli (1445-1510) korai alkotása lehet. Vitéz János valószínűleg Filippo Lippit bízta meg palotája kifestésével; Botticelli vele érkezhetett Magyarországra.

Struccpolitika (Róma)

A XVI. század elején a vatikáni nagy átalakítások során a pápai lakosztályt, a kihallgatások, bankettek és fogadások színhelyét is új dekorációval látták el. Itt látható Raffaello (1483-1520) egyik legjelentősebb műve, az Athéni iskola. A Sala di Constantino freskóinak egyikén pedig a fedetlen keblű Justitia is feltűnik. Legmeghökkentőbb ábrázolásával itt találkozhatunk: baljában ugyan a szokásos mérleg látható, de jobb kezében nem kardot markol, hanem egy naturalisztikusan megfestett, éberen figyelő, agresszív tekintetű, meglehetősen csúnya sötét strucc nyakát. Az allegóriához itt egy enigma társul. Vajon mit keres a hatalom csarnokában ez a bizarr egzotikus madár? Mi köze az Igazságossághoz?

A középkorban az eretnekség, az ostobaság, a falánkság szimbólumát látták benne, de néha kitartásáért dicsőítették a struccot. Raffaello korának „modern” tudományos értelmezése azonban az egyiptomi hieroglifák tanulmányozásából származott. Az ókori Egyiptomban a halott lelke túlvilági utazása során Ozirisz csarnokában került ítélőszék elé, ahol is megmérték a szívét: a mérleg egyik serpenyőjébe az eltávozott szíve, a másikba Maat (az igazság és a rend, továbbá a törvényesség istennője) egy tolla vagy hieroglifája került. A reneszánszban úgy vélték, hogy az istennő toll formájú hieroglifája nem holmi tollpihét, hanem strucctollat jelöl. Talán ezért kerülhetett a művelt pápák fogadótermébe a tollra való utalás helyett a strucc maga? Ráadásul Raffaello ábrázolása sejtelmesen homályban hagyja a strucc farktollait, s eltűnődhetünk, talán így a reneszánsz emberének, a reneszánsz pápáknak is esélye lehetett a túlvilági ítélőszék előtt, ha tetteikért kellett felelniük…

Az Igazságosság színeváltozása

Justitia köréből az évszázadok során eltünedeztek a többi erények. Egyedül maradt. Az Igazságosság erényéből az igazságszolgáltatás képviselője lett. A strucc elmaradt mellőle, és a XV. század közepétől sokszor a szemét kötik be, ezzel utalva pártatlanságára, ami ebben a korban már ugyancsak kétségessé válik. Mára pedig úgy tűnik, néha a kard és a mérleg is kiesik a kezéből, s csak a bekötött szemű óriási feje marad. (Diana Moore Justitia szobra, Newark, New Jersey, USA)

Vajon megleljük-e, fölneveljük-e szívünkben újra az erényeket? Amire figyelünk, az növekszik. Járjuk végig nap mint nap a tökéletesedés útját, kövessük a Giotto által felkínált lépéseket! Meditáljunk a Béke termének csodálatos freskóin! Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a négy sarkalatos erény köti össze az embereket! Most van csak igazán szükség az erények gyakorlására! Amire figyelünk – az növekszik.

2016/66
Szabó Edit