Az írás bűvöletében

A rúnaírás és a székely-magyar rovásírás összehasonlítása

Függtem, tudom,

A szélfútta faágon,

Kilenc éjen át,

Dárdával átverve,

Ódinnak áldozva,

Áldozva magam magamnak,

Odafenn a fán,

Gyökere hol támad,

Titok mindeneknek.

Kenyérrel nem kínáltak,

Ivótülökből inni;

Fürkésztem mélységeket,

Megleltem rúnáim,

Rikoltva mind felszedtem,

Földre visszazuhantam.

(Edda, óészaki mitológiai és hősi énekek, fordította: Tandori Dezső)

Két különös, egymáshoz hasonlatos, de mégis sajátos írásmód egybevetésére teszünk kísérletet: a nordikus rúna és a székely-magyar rovásírás összehasonlítására. Az írások összehasonlításánál a székely-magyar (rovás)írás elnevezése kacifántos, de így magába sűríti a különböző elképzeléseket. A Rovás elnevezés önmagában nem pontos, csak a könnyebb áttekinthetőség végett használjuk, hiszen a rovásírások családjába nemcsak a székely-magyar rovásírás tartozik, hanem a sztyeppei (kazáriai) és a Kárpát-medencei rovásírás is. Ez utóbbi legjelentősebb emlékei a szarvasi tűtartó és a nagyszentmiklósi kincs, amelyről feltételezik, hogy a magyar feliratok mellett onogur, szláv és alán szavakat is tartalmaz. Érdekesség, hogy a Nagyszentmiklósi kincs esetében felmerült az is, hogy feliratai rúnák…

NYELV

Rúnák: germán, norvég, svéd, dán, grönlandi és gót nyelven születtek.

Székely-magyar (rovás)írás (a továbbiakban: Rovás): mai ismereteink szerint kizárólag magyar szövegek lejegyzésére szolgált.

ELNEVEZÉS

Rúnák: ógermán run vagy runa – rejtély, titok, szándék; titkosírás. A balti nyelvekben – beszéd; litvánul a runoti szó jelentése (késsel) vágni, de ugyanakkor azt is jelenti, hogy beszélni. A finn elnevezés: riimukirjain karcolt betűt jelent. A finn runo szó jelentése költemény.

Rovás: az elnevezés nagy változatosságot mutat. Székely betűknek nevezik a 15. századi nikolsburgi ábécében. Más források például szkíta ábécének, (ősi) hun betűknek hívják ezt az írásrendszert. A rovásírás elnevezés 19. századi szóalkotás.

ELTERJEDÉS

Rúnák: Közép-Európa (Magyarország területéről is vannak leletek), Nyugat-Európa, Skandinávia, Brit-szigetek, Grönland.

Rovás: a Székelyföldről van a legtöbb emlékünk, ezért nevezik néha egyszerűen székely írásnak. Nemrégiben ugyan felbukkantak leletek az ország különböző tájain, de valószínűleg sosem terjedt el az egész magyar nyelvterületen. Tömeges használata egészen új keletű: az első rovássírással írt helységnévtáblák a múlt század 90-es éveiben jelentek meg. 2010 óta pedig egyre több az ilyen tábla a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai települések határában.

TÍPUS

Rúnák: betűírás – több egymással rokonságban álló ábécé. A rúnáknak nemcsak hangértékük, hanem önálló jelentésük, sőt jelentéshálózatuk is van a betűk alakja és számértéke alapján. Tárgyakat, isteneket, embereket, állatokat, fogalmakat és eseményeket ábrázolnak.

Rovás: betűírás, hangjelölő. A magánhangzókat eredetileg csak bizonyos esetekben jelölték. Ezért sokszor többféle értelmezés is lehetséges.

VÁLTOZATOK

Rúnák: 1. a skandináv nyelvek ősének, az óészaki nyelvnek a leírására szolgáló idősebb futhark, amely nevét az első hat rúna hangzásáról kapta (kb. 150-800-ig), 2. angolszász futhorc (400-1100 között), 3. fiatalabb futhark (800-1100-ig) – jól dokumentált. (Az első három rúna: fehu, uruz és þurisaz)

Rovás: legkorábbi változatának rekonstruálására több kísérlet történt. Az elmúlt ezer évből származó emlékek száma nem éri el a harmincat, s ráadásul egy részük megfejt(het)etlen, ezért sokan próbálkoztak és próbálkoznak különböző szempontok szerint az újraalkotásával, a modern korhoz való igazításával.

SZEREPÜK

Rúnák: A közkeletű felfogás szerint használatuknak mágikus-vallásos céljuk volt. Úgy tartották, hogy a rúnaírás egyben mágikus cselekvés is. Jóslásra is használták őket, erről Tacitus Germania című művéből van adat. Sokszor pecsétként és amulettként is szolgáltak. Érdekesség, hogy a gót ábécét a 4. században Ulfilas azért alkotta meg, hogy lefordítsa a keresztény Bibliát. Ez alapvetően a görög ábécére épült, de az egyes betűk a nekik megfelelő rúnák nevét viselik ott is.

Rovás: A fennmaradt emlékeken legtöbbször nevet találtak. A leghosszabb szöveg egy 15. századi ferencesek által készített magyar naptár, amely ábécét és íráspróbát is tartalmazott. Mátyás király udvarában vált divattá. Egy időben meg is gyanúsították a humanistákat, hogy ők találták ki. Vélhetőleg egy viszonylag szűk kör használta – titkosírásként is szolgálhatott, például a peregrinusok vagyis a vándordiákok esetében. Úgy tűnik, hogy a későbbi századok során is legfőképp az identitás megerősítése és a titkos tudás felmutatása volt a célja, s ezért szorgalmazták időnként (például a 17.-18. században) iskolai oktatását. Mára a magyarságtudat meghatározó részévé vált.

AZ ÍRÁS IRÁNYA

Rúnák: az i.sz. 4-5. századig jobbról balra, majd balról jobbra. De más megoldások is léteznek.

Rovás: jobbról balra, de van ellentétes irányú változat is, s ritkán előfordul a függőleges írás is.

ÍRÁSJEGYEK SZÁMA

Rúnák: idősebb futhark – 24 karakter; angolszász futhorc – 29, később 33 írásjegy; fiatalabb futhark – 16 karakter.

Rovás: Minden hangra külön jelet alkalmaz. Ősi állapotáról nincsenek adataink. A 15. századból származnak azok a hosszabb emlékek, amelyek minden betűt tartalmaznak. A nikolsburgi ábécé összesen 46 betűből és ligatúrából (összevont betűből) állt. Napjainkban is alakul, a 34 alapjelet a hosszú magánhangzók jelölésével előbb 39-re, majd később még további karakterekkel egészítették ki. A ma használt ábécék többsége sok szempontból eltér a történeti ábécétől.

HOL HASZNÁLATOS?

Rúnák: csontba, fába, kőbe, sziklába vésték-karcolták őket. A főként Svédországban elterjedt rúnakövek sír- és emlékkőként szolgáltak. De találtak rúnákat kagylókon, szárított vagy égetett agyagcserepeken is. Kardokon, serlegeken, ékszereken és egyéb használati tárgyakon is előfordulnak rúnák. Napjainkban többféle nyomtatott és digitális változata létezik.

Rovás: Bár a humanista Thuróczy szerint a székelyek a szkíta betűket botokra vésték, nem maradt fent ilyen emlék. Az Árpád-kori vagy a 15. században átalakított templomokban találtak kőbe vésett, karcolt, esetleg rajzolt székely írásos feliratokat. A nikolsburgi ábécé pergamenlapra íródott, utánozva a rovás jellegzetességeit. Később megjelent a kézzel, papírra írott változata, s ma már ennek is van nyomtatott és digitális formája is.

KIVITELEZÉS

Rúnák: A fa rostjaira merőlegesen, nem használtak vízszintes vonalakat, mert azok nem látszottak, és görbe vonalakat sem, mert azok kivitelezése nehézkes. Más anyagok használata esetén is ezt az elvet követték.

Rovás: gyakori a ligatúrák alkalmazása, azaz két vagy több betű egybeírása vagy összekapcsolása helymegtakarítás céljából. A magánhangzók kihagyása bizonyos esetekben hasonló célt szolgált.

IDŐSZAK

Rúnák: az i. sz. 2. századtól napjainkig. (A legkorábbi emlék 150-ből maradt ránk Dániában egy fésűn.) Közép-Európában a 7. században felváltotta a latin ábécé, 1100 körül Skandináviában is áttértek a latin betűs írásra. De a rúnaírás Svédország bizonyos területein még a 20. században is használatos volt. Írásként visszaszorult, napjainkban ezoterikus reneszánszát éli.

Rovás: a kezdetekről nincs pontos adatunk. Valószínű, hogy már a honfoglalást megelőzően létezett. Első említését Kézai Simon műve, a 13. században íródott Gesta Hunnorum et Hungarorum tartalmazza. Az évszázadok során lappangott, a 19. században még létezését is kétségbe vonták, de az utóbbi évtizedekben egyre fontosabb szerepet kap nemzeti szimbólumaink között.

EREDETÜK

Rúnák: a tudományos magyarázat szerint a latin ábécéből fejlődtek ki. Az Edda-énekek szerint viszont isteni eredetűek. Odin, a titkos tudás félszemű főistene szerezte meg őket, miután saját dárdájától átdöfve kilenc hosszú éjen és nappalon át – magát önmagának áldozva – függött az Yggdrasil fán. Egy másik magyarázat szerint egy halandó ellopott három rúnarudat Odintól, megtanulta az írásukat és felfedezte varázserejüket.

Rovás: eredetéről sokféle elképzelés létezik. A kőkorból valónak tartják egyesek, de származtatják közvetlenül a föníciaiból, a sumer írásból, az egyiptomi hieroglifákból is. Türk eredete mellett is vannak érvek. Sokan pedig azt vallják, hogy a székely írás a hunoktól, illetve a szkítáktól megőrzött ősi örökségünk.

2017/67
Szabó Edit