Körösi Csoma Sándor nyomában Peshavartól Darjeelingig

Paulius Normantas (1948) litván fotóművész reprezentatív albuma

Ez a fotóalbum rendhagyó könyv Körösi Csoma életét bemutató munkák sorában. Nem verbálisan dolgozza fel a nagy keletutazó történetét, hanem képekben ered a nyomába. Paulius Normantas litván fotós azt a célt tűzte maga elé, hogy bejárja Körösi útját a Himalájában, és megörökíti azokat a helyeket, ahol a nagy magyar járt. Bemutatja a vidék és az emberek mai valóságát, párhuzamot von múlt és jelen között. A hegyekben kicsit lassabban telik az élet, kevesebb a változás, mint a nagyvárosok forgatagában, így némely képről alig lehet eldönteni melyik korban készült. Talán ez a könyv egyik sajátságos erénye: a múlt jelenléte napjainkban és a mai nap gyökere a múltban. A keleti emberek számára ez evidencia, amin nemigen gondolkoznak el, ám nekünk érdemes elmerengeni az egyidejűség fogalmán.

A szerző sokat járt keleten, főleg Indiában, de többször bejárta Tibetet is. Közel áll hozzá az ázsiai ember mentalitása, életformája, magáénak tekinti a buddhista filozófiát, de a hinduizmus sem áll távol tőle. Fotói valóban művésziek, szinte már grafikusak. Ebben a könyvében is csak fekete-fehér képeket találhatunk, ami még jobban kihangsúlyozza a grafikai hatást. Szereti az emberek életét, sorsát bemutató képeket, a különleges arcokat, szokatlan helyi öltözékeket. Gyakran mutat be tájakat olyan rálátással, melyben „beszél a táj”.

Nem kíméli magát, minden utat végigjár nagy kitartással és elszántsággal. Ennek a könyvnek az anyaga 1991-93 között készült, mely idő alatt több expedícióra indult, hol magányosan, hol társsal. A Himalájában ma sem könnyű a közlekedés, amit a politikai harcok csak tovább nehezítenek. Fotósként nemegyszer került ellenkezésbe a helyi hatóságokkal, akik számára felfoghatatlan, hogy valaki minden hátsó szándék nélkül, a fényképekért fényképez. Sokkal érthetőbb számukra a megbízásból készített katonai fotózás.

Négyezer méter fölött megnehezedik az utazás, minden mozgás lelassul, néha az étkezés megoldása is komoly gondot jelent, hiszen nincsenek üzletek. Ilyenkor életbevágóan fontos kapcsolatot teremteni a helyi lakosokkal és megtanulni segítségük elfogadását. A települések gyakran igen messze esnek egymástól, útközben menedéket jelent a buddhista kolostorok oltalma, ám ott a szerzetesek igen egyszerű körülmények között élnek. Számukra nem az anyagi kényelem a fontos, hanem a lelki megtisztulás, és ennek szellemében rendezik be életüket. Ha egy európai ember társként szegődik melléjük, az életforma miatt nincs könnyű dolga. Erről szólt Körösi élete is, így a könyv készítőjének is azonosulnia kellett Csoma nehézségeivel, amit tisztességgel meg is tett. Mivel ismeri a himalájai ember filozófiáját, képes megragadni a pillanatok, mozdulatok, tájak időtlenségét, utalva vallásuk lényegére.

1981 óta fotózik, ezt megelőzően is meglehetősen kalandos élete volt. 1974-ben közgazdászként végzett egyetemet, majd kereskedelmi kirendeltségen dolgozott igazgató helyettesként. A későbbiek során nem a végzettségének megfelelő munkákat vállalt, elment favágónak, halásznak, kereskedőnek majd sportoktató lett. 1983-ban házassága révén került Magyarországra, Nyíregyházán él.

Eddigi könyvei:

Apadó források, Corvina, 1990
The Invincible Amdo Tibetians, Helsinki, 1994
Budos Vakai, Vilnius, 1999

Kiállításai Magyarországon, Litvániában, Svédországban, Finnországban, Indiában nagy sikert arattak.

Munkássága elismeréseképpen magkapta a Pro Cultura Hungarica, a Balogh Rudolf díjat, valamint a Gerimdas Királyi Érdemrend kitüntetettje. Lélegzetelállítóan szép fotóalbuma kapható: Magyar Fotográfia Múzeum 6000, Kecskemét, Katona József tér 12.

U. K.

2002/32.