Friedrich Nietzsche – Gondolatok a barátságról

A legjobb barát fogja valószínűleg a legjobb feleséget kapni, mert a jó házasság a barátságra való tehetségen alapszik.

A megsejtésben és az elhallgatásban mesternek kell lennie a barátnak.

Friss levegő, magány, kenyér és orvosság vagy-e barátod számára? Van, aki saját bilincseit nem tudja megoldani, és barátja számára mégis megváltó.

Rabszolga vagy? Nem lehetsz barát. Zsarnok vagy? Nem lehetnek barátaid.

A barátot hirdetem nektek, s az ő csordulásig telt szívét. De tudni kell az embernek szomjas szivacsnak lenni, ha azt akarja, hogy egy csordulásig telt szív szeresse.

Jobb, egy darabból háborúság, mint enyvezett, mázas barátság.

Ariadne panasza

Dionüszosz:
Okos légy, Ariadne…
Csöpp füled, akár a magaménak mása;
egy okos szót rejts belé:
Gyűlölnöd kell előbb, hogy megszeresd magadat!…
Én vagyok labirintusod…
(részlet, Vidor Miklós fordítása)

A barátsághoz

Üdv, barátság!
Legnagyobb reményem
hajnalhasadása.
Végtelennek
tűnt az út s az éj,
és az élet
rossznak, céltalannak.
Újra élni vágyom,
hajnalfényt látok szemedben
s győzelmet, te kegyes
szent Istenasszony.
(Tellér Gyula fordítása)

Wagner Richardnak

Kinek minden szabály: teher,
szellem, békétlen, szertelen,
ki folyton győz, és mégis rab marad,
kit mindjobban utálnak, bántanak,
s balzsamból is mérget nyeldesel –
jaj! hogy te is kereszten végzed el,
te is! Te is! – hisz túlélted magad!

Nézem soká e színpadot,
fölötte börtön- s barlang-szag, ború lebeg,
olykor szent-szajha-illat, dús tömjén-fellegek,
megborzadok:
bolond-sipkám röpül, táncra perdít a kedv!
Szabad vagyok…

39/2005.
(Csorba Győző fordítása)