Kalki
Valaha te kardosan a gonoszak árny-seregére
vetsz tüzet, ez büneiknek bére,
Kalki, ha jő az ítéletidő
egek ura, üdv, Hari, üdv!(Dzsajadéva: A tíz avatár éneke, Weöres Sándor fordítása)
A hagyomány eddig Visnu alászállásait illetően a múltba tekintett, Kalki azonban a jövendő avatárja. Eljövetelét a világkorszak, a jelenlegi vaskor végére várják. A jövendölések szerint Shambala falvában jelenik majd meg, egy Visnujasa nevezetű bráhmana családjában.
A jelen világkorszak a romlás, hanyatlás kora. A szentírások előrejelzései szerint a kali-korszak vége felé az emberek elvesztik jámborságukat, istenhitüket és vallástalanokká válnak. A társadalmi rendek összekeverednek, a rosszindulat s a tolvajlás általánossá válik. Jellemtelen emberek kerülnek irányító pozíciókba, s hatalmukkal visszaélve sanyargatják a népet. A szellemi, erkölcsi degradálódás biológiai hanyatlással is együtt jár, az emberek testmagassága és életkora is csökken, a természet egyensúlya is megbomlik. A világtól visszavonultan, elzárkózva csak igen kevesen őrzik majd a szent tanokat s a tisztaságot. Visnu az ő megoltalmazásuk végett száll alá Kalkiként. Ez az inkarnáció „fehér lovon” érkezik, kivont kardja üstökösként villog majd, s feladata a világ egyensúlyának helyreállítása lesz.
Kalki előbb hathatós irányítás alá vonja az embereket, majd megfelelő katonai kiképzés után először az indiai szubkontinensen lázad föl a despoták ellen, majd nyílt csatákban győzedelmesen a világ más tájait is felszabadítja, s végül az egész földön békét és stabilitást teremt. A világbirodalom feje ő maga lesz, s minden emberi lénynek lehetőséget biztosít majd saját vallása gyakorlására, tetszés szerint. Erős uralma nyomán a védai társadalmi rendszer napról napra erősödni fog, újra tisztelni kezdik a szentírásokat, győz az erény. Kalki eljövetelével újabb aranykor köszönt az emberiségre – más vélemények szerint ez csak Kalki eltávozásával kezdődik –, amit sajátságos csillagállások is jeleznek majd. Jövendő történetének részleteit a Kalki-purána tartalmazza.
Kalki a jövendő reménység megtestesítője, a hindu gondolkodásnak messianisztikus, ugyanakkor a degradálódás ellen hathatós véderőt képviselő isteni közbeavatkozás szimbóluma. Az avatárok tana, Visnu földi alászállásai azt tükrözik, hogy a világ nem marad magára, az isteni harmónia és jóindulat van hivatva kiegyenlíteni azt, amit az ember elrontott.
kml
Jövendölések a jelenkorra (Bhágavata-purána 12.2.)
17. A vallás megvédelmezése és bhaktái karmájának eltörlése (s így fölszabadítása) végett megjelenik (az anyagi világban) az egész élő s élettelen teremtés imádottja, az univerzum Felsőlelke, az Úr Visnu.
18. Az Úr Kalkiként száll alá az emelkedett lelkületű Visnujasa otthonában, aki Sambhala falvában a legkiválóbb bráhmana lesz.
19. A világ Ura számtalan erény s a nyolc isteni erő (animá, laghimá stb) birtokában jelenik meg, s páratlanul tündöklő lesz. Dévadatta nevezetű pompás lován járja be a világot, mindenütt győzedelmeskedve a gonosz fölött.
20. Gyors lován száguldva a Földön tízmilliószám végez kardjával a királyi pompában tetszelgő gonosztevőkkel.
21. A rablók veszte nyomán a városi és falusi emberek szíve ismét tiszta lesz, mert az Úr Vászudév finom kenőcsökkel megkent testének illatát hordozó szellő fuvallatát élvezhetik.
22. Mivel a jóság megtestesítőjét, az Úr Vászudévát zárják majd szívükbe, eszményi utódaik népesítik majd be a Földet (akik hasonlóan odaaadók lesznek).
23. Amikor a vallás oltalma, az Úr Hari megjelenik Kalki avatár képében, ismét szatja-juga köszönt az emberekre, akik végtelen jóságosak lesznek majd.
24. Amikor a Hold, a Nap s a Jupiter (a Brhaszpati) egy zodiákus jegyben (a Karkatában) áll és (mindhárom égitest egyszerre) a Tisja (Pusja) holdházba lép (a Rák 3°20’ és 16°40’ között, vagyis ez az aszcendens), akkor köszönt be újra a krta-(szatja)-juga.
2004/38.
