Minden forint egy szavazat…

Melyek a legsűrűbben figyelt szempontok, amikre a tudatos fogyasztók figyelnek? Ezt a kérdéskört próbáljuk feszegetni az alábbi rövid írásban…


Az áruk eredete

• Számoljuk ki, hogy hány kilométer távolságot utazik az élelmiszer, amit naponta megeszünk. Ráadásul olyan élelmiszerek, amiket itt, a Kárpát-medencében is meg lehet termelni. Almát Új-Zélandról, fokhagymát Kínából, sárgarépát Hollandiából, zöldpaprikát Marokkóból, csirkehúst Brazíliából, körtét Olaszországból (csak, hogy néhány konkrét példát felsoroljak) nem vesznek a szállítási távolságok okozta környezetterhelés miatt aggódó tudatos fogyasztók. Csak akkor, ha nincs más alternatíva. Vagy még akkor sem.

• Nemcsak a szállítás okozta széndioxid-kibocsátás a gond, mert egy távoli helyről jött termék gyártását, termelését is jóval nehezebb ellenőrizni. Nem tudjuk, hogy gyermekmunkával, a helyiek kizsákmányolásával termelték-e meg, nem tudjuk, hogy milyen vegyszereket használtak.

• Minél közelebbi a származási hely, annál kevésbé kell vegyszerekkel tartósítani a terméket, annál frissebb lehet az áru!

• Minél távolabbról jön az áru, annál több csomagolási hulladék is keletkezik.

• A helyi áru helyben teremt munkát! Ne csodálkozzunk, hogy nőnek a közterhek, ha mind több magyar termelő és vállalkozó megy tönkre, akiket a társadalomnak kell eltartania.

Javaslat: Olvassuk el az árun talált információkat, és legyen fontos szempont a származási hely! Lakóhelyünkhöz minél közelebb készült terméket vegyünk. Ha van rá lehetőség, akkor termeljünk a kertben és cseréljünk a szomszédokkal! Helyi piacra is elmehetünk, ahol mindig kérdezzünk rá, hogy honnan való az áru!

Tipp: a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján található karbon-kalkulátorral kiszámolhatjuk, hogy adott élelmiszer szállítása körülbelül milyen széndioxid-kibocsátást okoz. http://www.mtvsz.hu/ karbonkalkulator.php

Méltányos kereskedelmi hálózatok

• A fejlődő országok termelőinek kizsákmányolásából származó hatalmas profitot realizáló kereskedők monopóliumát töri meg a méltányos kereskedelmi hálózatok megjelenése. Ezek lényege, hogy jobb megélhetési lehetőséget ad a termelőknek, hogy biztonsággal megéljenek a haszonnövények termeléséből úgy, hogy a földet sem kell kizsákmányolniuk intenzív műveléssel. Kiküszöböli a világpiaci árváltozásokat és jobb tárgyalási helyzetbe hozza az őslakosokat. Tipp: informálódj, hogy miért jobb Fair Trade védjeggyel ellátott terméket venned és hol kapsz ilyen teát, kávét, csokoládét: http://www.fairvilag.hu/

Összetétel

• Állatokon tesztelt vagy erőszakmentes termék: vannak olyan jelzések vagy feliratok a csomagoláson, amelyek azt jelzik, hogy a termék elkészítője állatokon tesztelte- e a terméket vagy sem. Tipp: a Zöldmagazin oldalán elérhető, hogy mely cégek tesztelnek állatokon: http://www.zoldmagazin.com/belso/test2.html

• Keressük a tartósítószer-mentes, mesterséges ízesítő ket és színezőket nem tartalmazó termékeket! Nem minden E-szám, adalékanyag problémás az egészségünkre, ezért olvassunk utána, hogy mi a kinézett termék összetétele. Tipp: az interneten is elérhető több E-szám kereső, itt keressünk rá név vagy szám szerint az adalékanyagra: http://www.tudatosvasarlo. hu/eszam

• Keressük a biotermékeket! Olyan termelőktől vásároljunk, akik nem gyógyszerezik állataikat, akik megfelelő életkörülményeket biztosítanak számukra. Tipp: a bioboltok országos listája: http://bioboltok. tudatosvasarlo.hu/city.php

• Ne vegyünk 3-as számmal kezdődő számozott tojást, ahol kisméretű fémketrecben napot sosem látva, begyógyszerezve élnek a tojók. Tipp: további információ a tojótyúkok tartásáról és a tojás számozásáról: http://www.fauna.hu/hu/index.html.

• Keressük azokat a termékeket, amelyek minél nagyobb arányban hulladékból készültek! Egyszerű, de nem kizárólagos példa az újrapapír füzet vagy fénymá solólap. Hiszen hiába gyűjtünk bizonyos hulladékokat szelektíven, ha utána a boltban nem keressük az általunk is gyűjtött hulladékból készült termékeket! Az ilyen termékeken vagy csomagolásán rajta van, hogy „Készült: x %-ban papírhulladékból” vagy „Újrapapír” vagy a Kék Angyal logó is segíthet. Tipp: információkat kérhetünk ezen termékek beszerzéséről az Ökoszolgálatnál: www.okoszolgalat.hu oldalon.

Általános

A nagy nemzetközi vállalatokról sok információt tudhatunk meg a Klaus Werner és Hans Weiss Márkacégek feketekönyve című munkájából, mely magyarul is elérhető. Megmutatja, hogy a világ másik táján milyen tevékenység miatt híresült el a forgalmazó; melyik márka alapszik gyermekmunkán, jár irtózatos környezetszennyezéssel vagy készül állatkínzással. Megtudhatjuk, hogy szerveztek-e bojkottot a cég termékei ellen és milyen okból. De nagy segítségünkre lehet a folyamatosan bővülő Cégmérce, amelyet a Tudatos Vásárlók Egyesülete fejleszt: http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu/

Megkísérlem egy-egy mondatban összefoglalni:

Ha nem élelmiszert keres, akkor a tudatos fogyasztó szerintem olyan terméket vásárol, ami közel készült, tartós, javítható, elemeiben is fejleszthető, természetes anyagokból és/vagy hulladékokból van, nem állatokon tesztelt termék.

Ha élelmiszert keres, akkor véleményem szerint olyat választ, ami tartósítószer-mentes, visszaváltható csomagolásban vagy csomagolásmentesen kapható, biogazdaságból származó és helyi termék vagy méltányos kereskedelmi hálózaton keresztül került forgalomba.

Látható, hogy tudatos fogyasztóvá válni nem könnyű feladat! Nem is megy egyik napról a másikra. Bizony, informálódni kell a termékekről, a cégekről. Nem árt egy-egy nagyító sem a vásárláshoz, hogy bizonyosan minden információt el tudjunk olvasni a csomagoláson.

Az is elképzelhető, hogy leveleznünk kell cégekkel és még gyárlátogatásra vagy terepszemlére is megyünk. Egy biztos: a legjobb, amit magunk termelünk meg.

Tömöri Balázs (bob@zpok.hu)
Messzelátó Egyesület