Fényszennyezés

Ahogy a Nap a horizont alá bukik, és lassan szürkülni kezd, fények gyúlnak, s bolygónk épp alvó felén parázslani kezdenek az elektromos vezetékek megawattjai – ez a világűrből készült felvételeken jól látszik: tündököl minden kontinensünk pereme, feltűnően teljes Európa, India, Japán, az Egyesült Államoknak, Kínának és Brazíliának jobban a keleti részei. Nem így a csillagok innen lentről tekintve. A föld népességének nagy része mára nem ismeri a csillagos eget. Az USA és Európa lakosságának több mint négyötöde él olyan helyen, ahonnan a hétezer szabad szemmel látható csillag helyett alig hetven vehető ki a tiszta égbolton újholdkor is a telihold udvarával azonos határfényességet tükröző fényszmogtól. Ez az arány egyébként hazánkban sem lehet sokkal jobb, a nagyobb városok feletti fénygömb itt is keveset enged látni. Mindössze Bácska déli keskeny sávja és a Dráva-mente tűnik a felvételeken teljesen szennyezésmentesnek. Igaz, viszonylag zavarmentes hely azért akad kis honunkban faluvidéken, pusztában, dombok s hegyek között.


Első csillagrévülésem 21 éves koromban esett meg. Várost és szórakozást e koromra elunva tévedtünk a pusztába, s egy kunhalom tetején hanyattfeszülve néztem szemtől szembe a ragyogó Kozmosszal. Egyszeriben nagyon sokat megértettem, nemigen maradt kérdésem megválaszolatlanul. Meg kellett tudnom, hogy az Ég sátor és tündöklő háló, hogy a Tejút ösvény és spirál és az Égi Fa törzse, s a csillagok Testvéreim, és az Univerzum egylényegű minden lakójával, teremtménnyel, mikrokozmoszok vagyunk, de sejtjeink külön-külön is azok, úgy az a hatalmas eperfa a parasztház udvarán akár az erdő. Egyetlen atomon a teremtő keze nyoma éppúgy nyilvánvaló, akár a világmindenségen. A csillagos ég lágy tökélyén mindez áthatott és egyetlen pillanatban is mindenestül hozzáférhetővé vált. Minden szerves Egész teljes (azaz Tejes) és egymással tökéletesen analogikus, esszenciális összetételében (ízeiben) pedig messzi párhuzamok vonhatók, akár a csillagfénysugarak. Messzire mutat, hogy ezért minden szerves rendszert csak egész-ségében volna szabad vizsgálni, ezért a történeti tudomány felismerései korlátozottak, alapjaiban törtek, torzak. E dolog következményeinek kifejtését a közelmúltban mások elvégezték, az eredeti tudás (tat) pedig, ha töredékeiben is, de a korhoz viszonyítva épp a szükséges mértékben rendelkezésre áll.

Kárunkra bizonyosan nem válna, ha nap mint nap többet láthatnánk a csillagos égből. Talán a csillagok is jobban szemügyre vehetnének bennünket, valóban, tölthetnének minket simogató sugaraikkal. Egyenként s együtt is jobban tudhatnánk helyünk a Rendben (Cosmos), egyszersmind átélve a létezés eredeti ritmusát, szemben az órák minduntalan ketyegésével, rohanó napjaink torzult időérzetével. Talán nem véletlenül nyitogatják egyesek éjszaka a hűtőszekrényt, hisz a fénnyel megtoldott nappal becsap, plusz táplálékot is követel. Régiek alkony után nem ettek. Melatonin a neve annak az alváshormonnak, mely csak sötétben termelődik. Felborul a városi madarak ritmusa is: éjjel dalolnak, nem tudják elválasztani a műfényt a pirkadattól. Az utak mentén pedig a fényszerelmes rovarok vonzzák halálukba az éhes énekeseket.

Az állatvilágra nem csak a ritmus megzavarása jelent veszélyt. Az egyes fajok elcsalogatása az élőhelyüktől a populáció teljes összeomlásáig vezethet, indirekt módon így az egész élővilágra hat a műfény. Vonulásuk során a madarak részben a csillagállások, részben a tájak összképe alapján tájékozódnak, melyet a települések fényburái eltakarnak, a megzavart szárnyasok leszállásra kényszerülnek, ami viszont megbontja táplálkozásuk rendjét, hiszen egy-egy ilyen alkalommal hosszú utakra való táplálékot vesznek magukhoz. Egyébként kimutatott, hogy költőhelyeiket is természetes fényű zónákba helyezik szívesen. Ellenben a kivilágított tornyok vonzzák őket, s igen megdöbbentő: ismert egyedi esetben húszezer madár csapódott egyetlen éjszaka egy TV-toronynak, évente csak az USA-ban 4-5 millióan lelik így halálukat. Szintén az Egyesült Államokból pozitívumot is említhetünk, miszerint a fl oridai teknősök javára törvényt hoztak. A tojásból kikelő apróságok ugyanis a Hold hullámokon megcsillanó sugarait követve jutnak a tengerbe, s elképzelhető mi történt, amikor tengerparti nyaralók fényeit kezdték követni. Állítólag e térségben szigorúan korlátozták az ilyen kivilágítást.

A fénnyel tehát az ember hív és hivalkodik is, ilyenek nemcsak a büszkén kivilágított patinás középületek vagy a fényreklámok, hanem a bevásárló, szórakoztató központok és az újonnan épített városrészek. Az éjjelre kiürített parkolók megvilágítása felesleges, főleg teljes fényerővel. A világítás pszichológiájáról tapasztaltam, hogy valaki mennél jobban félti vagyonát, vagyis mennél nagyobb tehertétel lelkiismeretének, otthonában annál inkább világít. Pedig hiába növeli a biztonságérzetet, a rongálás is több a fokozottan kivilágított városrészeken, ezt ki is mutatták. A sötétben a rongálók is félnek. Azonban, hogy ne gondolják, hogy a fényszennyezés ellen csak a közvilágítás teljes megvonásával védekezhetnénk, technikai és jogi kitérőket kell tennünk. Nem kellett ám mindig ilyen bástyákkal erősítenie a csillag- s természetkedvelőnek az állását! Mert ez nem a kivételes, hanem az eredetibb érzet volt. 1819-ben a Kölnische Zeitung így ír az utcai világítás káros mivoltáról: az a lovakat megvadítja, a tolvajokat bátorítja, az erkölcsöket rombolja, mert a gonoszok a sötétben többnyire félnek, s inkább otthon maradnának, a részegesek a kocsmában tovább isznak, így untukban verekednek, elfajulnak, s az erkölcstelen szerelmespárokat is összehozza.

„A mesterséges fényforrásokból származó bármilyen fény, amely kívül jut azon a területen, ahová szánták, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a fény a horizont síkja fölé irányul” – szól a fényszennyezés defi- níciójáról a 2002-ben módosított cseh levegőtisztasági törvény, amely az első országos szabályozás. Hozzá lehetne még tenni, hogy azok a fények is, melyek a horizont síkja alatti 5-10 fokos szögben hagyják el a forrást, mert épp a horizont közeli fénynyalábok útja a leghosszabb – például a 10 fokosé 5,6-szoros – a légkörben. Hasonló szabályozás ezt megelőzően született Lombardiában, majd Észak-Olaszország több tartományában önkormányzati szinten, ahol így a lakosság 80 százalékát tömörítő területeken nagy részben már eredményes is. Itt a célzott fényekkel úgy becslik, éves szinten 250 milliót spóroltak az önkormányzatok, 430 ezer tonna fosszilis tüzelő, 1,48 millió köbméter oxigén elégetésének ártalmától szabadította meg őket, így csökkent egyúttal a fény- és légszennyezés. Az USA-ban Michigan államban 1993-ban hozták létre a Hudsontavi sötét övezetet, ahol kimondottan csillagászoknak, s természetfotósoknak kívántak kedvezni a törvénnyel. Magyarországon Dág községen van hasonló törvény. A törvények hatáskörére általában az a jellemző, hogy a fénnyel való birtokháborítást elismeri, a lakosságot bizonyos fényteljesítményű lámpák felett árnyékolásra kötelezi, és védi a fogyasztót a nem megfelelő áru vásárlásától a forgalomba hozatal tiltásával. A közvilágításban és általában a mesterséges fénykibocsátóktól megköveteli az irányított fényforrás használatán túl a feszültségükben szabályozható típusú égők használatát, amivel éjfél után 30-50%-kal csökkentendő a kivilágítás. A díszkivilágításban alulról részesített épületek felső peremén sem juthat túl a fény. Csillagvizsgálók körül szigorúbb zónákat jelölnek ki.

A mesterséges fények használatának ilyen szabályzásai közös érdekeinket szolgálják. Pazarlás ugyanis az eget világítani, kidobott pénz és energia, társadalmi, kulturális és biológiai környezetkárosítás, a fölös energiatermelés pedig további szükségtelen szennyezés okozója. Felismerte ezt például a MÁV is, miután a mozdonyvezetés biztonságát zavaró káprázást, ragyogást kiszűrendő tizenhatezer lámpatestet cserélt ki. Az olasz képviselőház által elfogadott dokumentumban pedig javaslatot tesznek az UNESCO-nak a csillagos ég felvételére – az Antarktisz mintájára – a emberiség közös örökségei közé. Erre szükség is lehet, mert jóslatok szerint 25 év múlva már egész Európa felett homályossá válhatnak a csillagok. Az egyetlen publikált adat szerint Anglia felett 7 év alatt negyedével nőtt a fényszmog, a Greenwichi Királyi Obszervatóriumot 323 évi működés után bezárták, mert lehetetlenné vált a londoni fényködtől a vizsgálódás.

Megfelelő jogi szabályzással – melyre alkotmányos jogunk az egészséges környezethez való jog, illetve hogy az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje – , s főként az ember alkotta technológiák felelős és körültekintő használatával tehát – amivel ma oly ritkán találkozhatunk, hiszen ó! a kényelmes élet és megélhetés, mely nem enged érdekeinken túl látni, főleg a csillagokig – megmenthetnénk az eljövendőket pazarlásunk tehertételeitől. Nem csak arról van szó, hogy néhány hóbortos tudós láthassone messzi galaxisokat, vagy ha valakinek fontosabbak a csillagok, szedje-e sátorfáját és meneküljön lakatlan sivatagba, hanem hogy fél élettel kevesebbek vagyunk így, hogy már eleve kizártuk magunkat saját természetes közegünkből, hogy valóban, nem élhetjük eredeti hivatásunkat csillagunk szerint, és igényünk a hivalkodásra- kápráztatásra és a szétszóródás-szórakozásra nagyobb. Nagyobb?

Voltak régiek, akik ismerték a csillagokat és az égi jeleket (ma meteorológusok), és tudták, mikor járnak áldásos idők (és időjárás), mikor áldozatosak. Nekem nincsenek ilyen képességeim, s a csillagokat alig ismerem, de azt hiszem, áldozatosak jönnek.

Vajna József

További részletek megtalálhatóak honlapunkon: www.kagylokurt.hu