Fenyeget a BSE?

Először is tisztázzuk, mit is fed a címben szereplő három betű! A BSE az angol nyelvben szakmai néven jelölt járványos kergemarhakór, a szivacsos agyvelőbántalom rövidítése. A kór 1985 óta főként Angliában igen sok szarvasmarhát támadott meg. Más országokban is akadt megbetegedés, jóllehet igen szórványosan. 1987-ben kezdték meg az első járványtani vizsgálatokat. Még abban az évben tisztázták, hogy az 1976-ban leírt állati fehérje, a prion a kórokozó.

Azonnal betiltották az ilyen tartalmú tápanyagok (hús, csontliszt) forgalmazását, és bizonyos állati belsőségek, mint az agy, a gerincvelő, a lép árusítását is. Az 1980-as évek elejéig ugyanis megváltoztatták a fehérje- feldolgozó üzemek technológiáját, alacsonyabb fokon végezték a hőkezelést és elhagyták a zsír oldószeres kivonását is. Ezek az üzemek elhullott, kiirtott juhok, marhák tetemeit is hasznosították, s az így előállított húslisztet a marhák, borjak takarmányához keverték. Alapvető probléma tehát a természet rendjének megbontása: a növényevő szarvasmarhák tápjába „gazdaságossági” okokból kevertek hús- és csontlisztet, ami meghatározó módon járult hozzá a jószágok fertőzöttségéhez.

Az állatjárvány csúcspontja 1992-ben volt, 1993-ban már a százezredik esetet jelentették be, és ez igen nagy hisztériát váltott ki, mivel az angolok kedvelik a szarvasmarha húsát, és szívesen fogyasztják az állati belsőségeket is. Kimutatták ugyanis, hogy a fertőzött állatból készült élelmiszerek fogyasztásával az ember is megfertőződhet. Jelenleg a szigetország 1,9 millió szarvasmarhája fertőzött.

Miként jellemezhető a kórokozó?

Teljesen új típusú megbetegítő ágensről van szó. Olyan fehérjékből áll, amelyekben nincs DNS (dezoxiribo-) és RNS (ribonukleinsav).

Igen ellenállóak, egyes vélemények szerint még a 360o C-os hőkezelés sem pusztítja el őket, de a vegyszerek és fehérjebontó enzimek is hatástalanok. Az említett fehérje – a prion – egészséges szervezetben is előfordul, de a megbetegítő fehérje térszerkezete már más, mint az egészségesé, és ez újabb kóros szerkezetű prionok, tehát a megbetegítő fehérjék képzését indukálja. A mutáció következtében az aminosav összetétel és térbeli szerkezet módosul. Az így kialakult összetömörült fehérje az idegsejtben felhalmozódik, s előbb azok elfajulását, működési zavarát, majd teljes működésképtelenségét okozza. A kóros génszerkezetű fehérjék is lehetnek különbözőek, amelyek más-más prionos betegséget idéznek elő. A lappangás sok-sok év, lehet akár egy évtized is. A prionfehérjék ezt a tulajdonságot többszöri átoltás után is megtartják, így a marhákon általában idősebb korban jelentkeznek a tünetek.

Az állatvilágban ez nemcsak a szarvasmarhák betegsége, ismeretes a juhok surlókórja, sőt kísérletekben a fertőzés egérre, patkányra, csimpánzra is átvihető. Ezek a fehérjék az idegek mentén kijutnak az izomzatba is. Egyes kutatások azt feltételezik, hogy nem maga a prionfehérje a kórokozó, az csak a tünetek kialakulásáért felel.

Az ember tehát, ha elfogyasztja a fertőzött állatok belsőségeit vagy húsát, megfertőződik, ami persze nem jelent azonnali megbetegedést. Akár 4-5 év is eltelhet a fertőződés és a tünetek jelentkezése között.
1920-ban Creutzfeld és Jakobs írta le a később róluk elnevezett tünetegyüttest, mely idősebb korban fordul elő, de bizonyos örökletes hajlam is szükséges a kialakulásához. Hasonló betegség a Pápua Új-Guineában észlelt kuru is, amelyet ugyancsak a prionok okoznak.

Főként Angliában tisztázták igen pontosan az elmúlt években a kergemarha kór, valamint az emberi megbetegedések és halálozások szoros kapcsolatát. Segítséget nyújt e vizsgálatnál, hogy a 638 szarvasmarhagén 83%- a az emberben is jelen van.

1994 óta 12 Creutzfeld-Jakobs szindrómás eset fordult elő, amelyet a fenti kór új variánsának tartanak. 2000-ben már 80 ember halálát írták a prionbetegség számlájára.

Megbetegedések természetesen világszerte máshol is előfordulnak, például Kanadában és Franciaországban. Fertőzött állatokat a szomszédos Szlovákiában is találtak.

A tünetek kezdetben csekélyek, rögtön nem is lehet a pontos diagnózist felállítani, de aztán rohamosan jelentkezik a tompultság, a mozgás összerendezettségének hiánya, majd hallucinációk, téveszmék, lehangoltság, személyiségzavarok. Sokszor indokolatlan agresszió léphet fel. Pontos diagnózist a részletesen felvett esettörténet és a fehérjék kimutatása alapján lehet felállítani. Utóbbi a Boerhingen cég által kifejlesztett vérteszt segítségével infravörös-spektroszkópiás analízissel lehetséges, de az elhunyt betegek agyszövetéből is kimutatható a kór.

Fontos a prionfehérjét hordozó állatok szűrése is, amely megszüntetheti az emberi fertőzés lehetőségét. Az állatorvosi bizottságok nagy terhet rónak a kormányokra azzal, hogy kötelezővé teszik a szarvasmarha állomány teljes szűrését az Európai Unió országaiban, ami a megelőzést szolgálja. Ha fontossági sorrendet akarunk felállítani, ennek az összegnek jelentősebbnek kell lennie, mint amit kezelésre szánnak.

A vizsgálatot a leölt állat agyából vett mintán végzik el. Ennek költsége egyenként 70 Euro. A későbbiekben 7-8 millió állat szűrését tekintve igen nagy kiadásról van szó. 2000. novemberéig csak Németországban 5,5 millió állatot vizsgáltak.

A magyar szürkemarha az eddigi intenzív állattartás miatt egyszerűen eltűnt a nyugat-európai piacokról. Most ismét előtérbe kerülhet – jelentették ki nemrég magyar állattenyésztők –, mivel ezt a fajtát gyakorlatilag nem támadja meg az említett kór, és koleszterinszegény bio-húsa ismét kelendővé teheti.

A megbetegedés és fertőzöttség nagy jelentőségére utal az a tény is, hogy 1997-ben másodízben ítélték oda a Nobel-díjat prionfehérje felfedezéséért, kutatásáért. A díjat Stanley B. Prusiner amerikai ideggyógyász professzor kapta, aki tisztázta, hogy az 1976-ban Gajdusek által leírt lassú vírus azonos a prionnal, és, hogy a fent említett betegségek egymással kapcsolatba hozhatók. Így lehetőség nyílt arra, hogy az örökletes és a biokémiai szinten végbemenő változásokat laboratóriumi körülmények között elemezzék. A kutatások nem titkolt célja az, hogy az orvosok megelőzhessék a ma még gyógyíthatatlan és halállal végződő súlyos bajt.

Az újabb kutatások szerint a már kialakult betegség kezelésében szerepet játszhat a kobraméreg, amely késlelteti, illetve blokkolja az idegrendszeri tünetek kifejlődését, amennyiben a szert a korai fertőződés szakában alkalmazzuk. E terápia jelenleg még csak a laboratóriumi kísérletek szintjén tart.

Mivel a megelőzés, de főként a kezelés még nem általános és nem hatásos, kérdés, mit tehetünk azért, hogy ne kapjuk meg e kórt? Egyszerű a válasz: cselekedjünk az ahimszá szellemében, ne fogyasszunk húst, éljünk vegetáriánus étrenden.

Ma már talán nem meglepő az ilyen felhívás, hiszen a növényi alapú táplálkozás világszerte terjedőben van, ősi gyökereire pedig az Ótestamentum mutat rá: „És monda Isten: Imé, néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén és minden fát, melyen maghozó gyümölcs van, az legyen néktek eledelül.” (Mózes I. könyve)

Az ahimszá, az erőszakmentesség India egyik nagy szellemi és gyakorlati ajándéka a világnak. Többek között ez hozta meg Indiának a függetlenséget, de a világbéke s az emberek között a békesség megteremtésének is elsődleges építőköve lehet. A hindu szemlélet szerint a tehén szent állat, azt elpusztítani nem szabad, ahogy persze más állatot sem. Állati eredetű fehérjeforrásként az fogyasztható, amit a tehén ad, vagyis a tej, s a belőle készült élelmiszerek. Ehhez persze természetes körülmények között élő, nem hormonkezelt és mesterségesen táplált jószágokra volna szükség. Milyen lehet a csontlisztfaló, dögfeldolgozóból kikerült táppal etetett tehenek teje? De talán mégis érezhető a különbség egy tábla tej (?) csokoládé és mondjuk egy tál kirántott marhaagyvelő között?!

Persze a mai fogyasztói társadalomban a bolti termékek majd mindegyike aggályos eredetű – nem ritka az olyan „hazai” tej, amit Csehországban fejnek, Nyugat- Európában porítanak, majd vízzel hígítva és homogénezve itthon zacskóznak. Ennek ellenszere volna a magán- és kisgazdaságok pártolása (egy Győr környéki boltban magángazda 4%-os zsírtartalmú igazi tejére bukkantam!), a tejipar szigorúbb fogyasztói ellenőrzése, vagy akár az egészségtelennek és természetellenesnek bizonyuló termékek bojkottja. (Egyik tejipari vállalkozásunk sokféle tejterméke közül egyben van valódi tej is – mondja a szakember!)

Mindenesetre a házi, vagy ellenőrzött bio-forrásokból származó tejjel és tejtermékekkel kiegészített növényi étrend számos primer veszélyforrástól védi meg az embert a táplálkozás során.

Dr. Tóth Piroska